1951. október 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
66
■ -92i a kereteket, amelyek e célra rendelkezésre állnak, a fennálló lehetőségekből ki lehessen szélesíteni. Az egyik kérdés a gyerraekvédelem kérdése. A főváros területén és országosan is meglehetősen nagymértékben növekedett az elhagyott gyermekek száma. Olyan gyermekek ezek, akiknek nincsenek szüleik, vagy akiket szüleik kidobnak az utcára. A rendőrség nap, mint nap hoz be 5 éves gyermekektől kezdve fiatalokat, da legtöbbször 10-12 éves fiú és leánygyermekeket, mezítláb, hiányos ruhában, piszkosan, elha- | gyatottan és nem egy esetben betegen. A probléma nem kicsi. Ezzel a kérdéssel legutébb foglalkozott a belügyminisztérium, foglalkozott a fővárosi tanács végrehajtóbizotteága. De kell, hogy ebben a kérdésben az elvtársak is támogatást adjanak a végrehajtóbizottság számára a maguk vonalán. Miért? Tavaly országosan 15.000 elhagyott gyermek volt. Ebben az évben ez a szám felemelkedett 25.000-re. Ennek a 25.000 elhagyott gyermeknek a védelméről, otthonéréi, ruhájáról, a szülők pótlásáréi azt hiszem helyes gondoskodnunk. Én nem akarom kisebbíteni a kapuk jelentőségét Budapesten, de azt hiszem, ka gyermekeink, a népi | demokrácia jövő munkás tagjai fontosabbak. Ezekből a gyermekekből nekünk becsületes polgárokat kell nevelnünk a népi demokrácia számára. Ezekből a gyermekekből munkásokat, dolgozókat, mérnököket és orvosokat kell és lehet nevelni. E gyermekek problémáját meglehetősen sürgősen * úgy kell megoldani, hogy csökkentsük ezt a számot és megfelelő meleg otthonokat teremtsünk, ahol visszahozhatjuk az életbe, megtaníthatjuk dolgozni őket. Ezzel csökkentenénk a gyexmekbünözések számát, amely meglehetősen nagymértékben emelkedett az utóbbi időben. Összeszorul az ember szive, amikor be kell hozni 12-13-14 éves fiukat és leányokat betörésért, prostitúcióért, lopásért. És í mindezt csak azért, mert nincsenek szüleik, vagy kidobták őket az utcára, rossz társaságba kerültek, felhasználják őket felnőtt bűnözők. Ilyen körülmények között élnek gyermekek, akiknek a sáma növekszik. * -