1951. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
89
fegyelem sértések is jelentős számban fordultak elő, ezekben az esetekben megfeleloképen eljártunk. Mindezekből a költségvetési és gazdálkodási hibákból bizonyságot szereztünk arról, hogy a helyi javakkal nem lehet Íróasztal mellől gazdálkodni, nem lehet az Íróasztal mellől feltárni és felhasználni £ket, mint ahogy az ellenség támadását sem lehet elfojtani és szétzúzni a tömegek cselekvő támogatása nélkül. Országunk csak úgy haladhat előre gyors ütemben a dolgozók haladásának, boldogságának és jólétének utján, ha minden dolgozó aktívan, lelkesen résztvesz az államgépezet munká.jában és felszínre hozza a dolgozó népben rejlő óriáéi szervező erőket és tehetségeket. A helyi tanácsok egyre inkább bevonják a dolgozók széles tömegeit a közügyek vezetésébe és igazgatásába, ezzel gyakorlatilag megoldják a népi demokratikus rendszer egyik alapvető kérdését. A végrehajtóbizottság osztályainak munkájához leginkább az állandó bizottságok nyújthatnak komoly segítséget gyakorlati tapasztalatok alapján. A helyi tanácsok megalakulásakor az állandó bizottságok és az albizottságok feladat körei még nem volt egészen körülírva és ezek működésüket tulajdnnképen csak az év vége felé kezdhették meg. így az 1951 évi költségvetés elkészítésénél a pénzügyi állandó bizottság nem támogathatta tanácsával és segítségével a pénzügyi osztályt,mü► ködésének megkezdése után azonban komoly támogatást jelentett a jeleat egyre inkább osztályunk számára. Az 1950 évi költségvetés végrehajtásának tanulságaként levonhatjuk azt a következtetést, hogy fokoznunk kell az anyagi és pénzeszközök r l felhasználásának ellenőrzését, fokozni kell az osztályokon, intézeteken, intézményeken belül az ellenőrzést. Különösen a gazdálkodó szervek munkájában e téren még számos hibát találhatunk. Ipy pl.a gazdálkodó szervek nem hajtották végrea az összes alájuk tarzozó intézmények " —
