1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
84
IP» téeének harcos prograomjává, amelyben kifejezésre jut a termelő erők tervszerű irányítása, a munkásosztály akarata éa a tervező munka mind szilárdabb alapokra való emelése, k tervezésnek nemcsak a beruházás végrehajtására kell irányulnia, hanem a helyi erőforrások mozgósítására arra, hogy a lefestő legkisebb beruházás és pénzeszközök igény bévé telével oldjuk meg a helyi igényeket éa a beruházási kereteket elsősorban országa kérdéseinknek a megoldására tudjuk fordítani. Ezen elvi szempont mellett kormányzatunk hatalmas ösz- azageket fordít fővárosunk városfejlesztési, egészségvédelmi, népművelési, kötmü-éa közlekedésfejlesztési kérdések megoldására. Ma már a főváros tervezése áa a szooialista tervgazdálkodás jegyében folyik. Lényeges különbség von o ml tervezéseink éo o múlt tervezése között, k A múltban o Bethlen-kormány és o Volff Párt uralma alatt, mikor az uj építéseken hossz évekig vitáztak, de oaak vitatkoztak, a mérnökök és technikusok tömegei állás nélkül, alkalmi munkával tengették életűket, nem is beszélhettek tervszerűségről, vagy tervezésről. Va a szakemberek# technikusok, mérnökök, munkások tömegeire van szükségünk ée meg kell mondanunk, hogy munkaerő hiányban ▼agyunk, a múlt rendszer munkanélküli tömegeivel szemben. Verve zésünknél a dolgozó nép érdekét tartjuk szem állt, ennek során állapítjuk meg a szocialista statisztika segítségével, hogy pl.: zz 1949-50-es Iskolaévben • XXI. kerületben 69 gyermek jutott as általános iskola agy tantermére, eszel esőmben pl. e II.kerületben 1 tanteremre jutó gyermekek ozéma 43 fé. roeszabb a helyset, hogy ha e középiskolákat nézzük. Pl. ez I.kerület 32.500 lakására hat középiskola, • II.kerület 79.500 lakosára 4 középiskola jutott, ugyanakkor a 130.500 lakóén XIII.kerületre 5, e XXI. kerület 46.000 lakóeára osek egy középiskola jutott a múltban. Ezen e lehetetlen állapoton a folyó iskolaévben némiI 1 . 9 *-
