1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

26

I j

BL/B-nó. - 26 Ezirt már a háború alatt a szovjet hadvezetoség tudatosan elutasította a tömeggyilkoló fegyverek alkalmazását, a nagyvárosok elpusztítását, mint ahogyan azt a német fasiszták tették vagy amint az angol-waerikai hadvezetés már akkor is gyakorolta a stratégiai bombázások és akét japán városra ledobott atombomba formájában.

De nem véletlen az sem, hogy Budapest egész dolgozd népe és a nép bizalmát kifejező tanácsok és végrehajtóbizottságok elszánt, Önfeláldozó harcosai a magyarországi béktmpegálomnak és a világ bikemozgalmának.

Nem véletlen, hogy Nagybudapest dolgozói a lelkes áldozatkészségnek páratlan arányú megnyilatkozásával siettek a szabadságáért, függetlenségéért harcoló koreai nép megsegítésére.

Nem véletlen, hogy a nagybudapesti dolgozók jegyezték a legrövidebb! idő alatt a legnagyobb összegű békekölcsönt.

És mindennek az oka egrszerüen ez: Budapest népe nem akar- _ ja, hogy az imperialista háborús uszitók parancsára ismét lekényszerüljön a nyirkos óvóhelyek sötétségébe, nem akarja, hogy egy uj imperialista háborúban ismét elpusztítsák azok&ts a gyárainkat, újjáépített büszke ii hidjainkat, amelyek a magyar munkásság, a haladé értelmiség önfeláldozó hazaszeretete, békeakarata, szocialista önfeláldozása ás lelkezedéee folytán jöttek létre. Budapest gyermekei az uj gyermekjátszótereken, napközi otthonokban, az uj iskolákban akarnak élni és nem a bunkerekben. Az ifjúság dalait akarják énekelni, azokat akarják hallgatni, nem pedig a sziréna üvöltését é» a bombák robbanását.

Budapest lakossága azért fejezte ki csodálatát, együttI é