1950. november 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
► . A forradalom utáni honvédő háborúban megszületett dicsőséges Vörös Hadsereg közeledését várták a fasizmus rabláncaira fűzött népek, hnek n hadseregnek s fegyverei verték vissza és semmi ?.i tették ne, saját barlangjábpn a fesiszta fenevadat és ez nyitotta meg s szabad élet, a népi demokratikue fejlődés lehetőségét a Szovjetunió által fel szabadított népek számára. Az Októberi Forradalom pzilárd bázisa lett minden forradalmi megmozdul ásnak, hatalmas és nyilt központja s nemzetközi forradalmi mozgalomnak. A szovjet nép tudta és tudja, hogy a szabadságot nem egyedül a maga számára vívta ki. A szovjet nép elsőnek valósi- totts meg a maga országában a műnkésoezf'ly történelmi hivatását és enV nek a hatalmas épitömünkának a tapasztalatait átadja minden nép sióméra. Nagyszerű győzelmei egyre jobbüi munkára lelkesítik e szabad országok dolgozóit, az elnyomásban szenvedők részére pedig megmutatják a felszabadulás útját. A i'iagy Októberi Forradalom példája arra tanit, hogy a Bolsevik Prt, az orosz munkásosztály a forradalmi harcra, majd pedig a békés építő munkára a nép széles tömegeit tfrdta mozgósítani. Ennek a mozgósitásnnk igen fontos láncszemei voltok s szovjetek, w a munkások, a parasztok, n katonák küldötteinek tanácsai, amelyek az orosz munkásoaztály 1905-03 forradalmának tözében jöttek létre. Kar akkor megmutatták, hogy alkalmasak, arra, hogy a proletariátus fegyveres felkelésének szervei és nz uj forradalmi hatalom csirái légy enek, A nagy Bolsevik pájrt története arra tanit, hogy a szovjetek eszméje c-z 1905-ös forradalom leverése után is élt a nunkásb- 6 -
