1988. 61. szám (1988.03.22.) / HU_BFL_XIV_47_3

Az 1988. január 29-én megalakult MENEDÉK BIZOTTSÁG második közleménye * Mindenekelőtt köszönettel tartozunk mindasoknakt akik első fölhívásunkra munkaalkalmakról, állás- és szálláslehe­tőségekről tájékoztattak bennünket, vagy bármi más módén elősegítették, hogy elkezdhessük munkánkat. Nyilván nemcsak mi tapasztaljuk: a romániai menekültek ügye fölrázta és mozgositotta a közvéleményt - s nemcsak a magyar közvéleményt. Nálunk például még Kelet-Németországból is jelentkezett egy ott élő magyar evangélikus; nemrégiben értesített róla: segélyküldeményűket útnak indították egy itteni evangélikus szolgálat címére* Jónéhány nyugati ember­barát szervezet - természetesen magyar egyesületek is - föl­ajánlotta a segítségét. Sürgős feladatunk, hogy mihamarabb megtaláljuk az együttműködés módját, elhárítsuk a devizagaz­dálkodási akadályokat. Bár eddig nem volt irodánk, igy is közel száz menekült ügyiben tudtunk valamiképp segíteni. Örömmel jelentjük be: mostantol rendszeres telefon-ügyeletet és tájékoztató szol­V gálatot tarthatunk. Telefonszámunk: ^35-oo2. A segítségre szorulók és a segítségüket fölajánlok ezen a \ t számon jelentkezhetnek mindem hétköznap 14-2o óra között. Ezúton köszönjük meg a baráti házaspárnak - és külön Ábel \ nevű kisfiúknak -, hogy oly magától értetődően ajánlották föl: a konyha melletti gyerekszobában fölállíthatjuk kisded irodánkat. Egyúttal - épp a körülményekre tekintettel - ké­rünk mindenkit az ügyeleti órák betartására. ^gyraáaikxksgátKBk % (9

Next

/
Thumbnails
Contents