1989. március (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1
jf t @WT&tBEB» lÉaWr&rAtóMS Szerkesztői Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 1989. március 16. 1989. március 15-e, Budapest Tavaly december 20-án Crósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának közös előterjesztésére egyhangú határozatot hozott az Országgyűlés arról, hogy "a nemzet jeles ünnepét" - március 15—ét — ismét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Sokan arcátlanságnak tartották, hogy a magyar népnek ezt a több évtizedes követelését a márciusi ünneplők ellen évről évre rendőri erőket bevető kommunista vezetés saját javaslatként a maga számára próbálja politikailag kamatoztatni, és az sem kerülte el a figyelmet, hogy Halmos Csaba - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke már a parlamenti határozat napján kijelentette, hogy az új ünnepnapot valamelyik szabad szombaton le kell majd dolgozni. A gesztus mégis azt jelezte, hogy a párt kerülni kívánja a konfliktusokat és lehetővé fogja tenni a Kádár János leváltását követő első március 15-e szabad megünneplését. A kezdő lépést továbbiak követték. Az MSZMP, a Népfront, a KISZ, az Ország- gyűlés egymással vetekedve szólította fel közös ünneplésre a független szervezeteket (azok többsége elutasította a javaslatot), a Parlament sebtiben módosította az alig két hónappal korábban hozott gyülekezési törvényt és engedélyezte rendezvények szervezését és megtartását az Országház közvetlen környékén is ("Új magyar rekord! Ilyen sok képviselő ilyen rövid idő alatt talán még soha nem változtatta meg a véleményét!" - írta az új független Országgyűlési Tudósítások c. lap), március 14-én délután pedig a Himnusszal kezdődő és a Szózat hangjaival végződő rendkívüli ünnepi ülést tartott az Országgyűlés, amelyen az új házelnök. Szűrös Mátyás áttekintette a 48-as hagyományok 141 éves történetét (csak 1956-ot felejtette ki beszédéből). A képviselők kivonultak a Parlament előtti zászlófelvonáshoz és megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, de még ezt megelőzően húsz méteres árbocra szerelt hatszor három méteres piros-fehér- zöld lobogót avatott fel a Budai Várban a honvédelmi miniszterhelyettes. Tizenötödikén 1/2 9 és 11 óra között nagy volt a sürgés-forgás a fővárosban. Az Országgyűlés, a Minisztertanács, az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Fővárosi Tanács, a fegyveres testületek, a végnapjait élő Elnöki Tanács képviselői futkostak a Hősök terére, a Kossuth térre, a Bem-szoborhoz, a Petőfi- szoborhoz, hogy elsők lehessenek a koszorúzásban. A Múzeumkertben 11-kor kezdődött a hivatalos ünnepség vörös zászlók nélkül, Kossuth-címeres háromszínű lobogóval, a Nemzeti Múzeum épületét beborító hatalmas piros-fehér-zöld kokárdákkal és vásznakkal - de a vártnál sokkal kisebb közönséggel. Huszár István, a Hazafias Népfront főtitkára elítélte a parancsuralmat, a "tülekedő diktátorokat" és a népet éltette megnyitó szavaival. Dr.Ruttner György a szociáldemokraták nevében jelentette ki, hogy nem menetelnek együtt az MSZMP-vel, de a szent ünnepen nem akarják megosztani a nemzetet. Az eszmék megértek, új társadalmi intézményekre van szükség - mondotta Dr.Ruttner György, és a forradalom, a szabadság, egyenlőség, testvériség éltetésével fejezte be beszédét. Vörös Vince, a Független Kisgazdapárt társelnöke az igazi demokrácia megvalósítására szólított fel, s végül Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának reformpárti tagja tartott ünnepi beszédet. Az államminiszter elítélte a Bécsből, Berlinből, majd Moszkvából távvezérelt magyar politikát és a brezsnyevi Szovjetunió "reformellenes kisugárzását"; nemzeti egységre, felelős, viszálykodás nélküli vitára, reálpolitika követésére és hosszú reformmenetelésre szólította fel a nemzetet. A hivatalos ünnepségen résztvevő többi szervezetek - így a KISZ, a SZOT és a Münnich Ferenc Társaság, valamint az egyházak - nem éltek a szólás jogával. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
