1989. február (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1
í Jt <£ @§£?$®lö* » ÍHÉtóKí&aMi Sterkesití: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 1989. február 12. A magyar tömegtájékoztatás az MSZMP Központi Bizottsága rendkívüli üléséről A Pozsgay Imre által kinevezett történelmi albizottság 1956 értékeléséről szóló jelentése a davosi értekezletről hazatérő Crósz Káról yból meglepően heves reakciókat váltott ki. A repülőgép fedélzetén adott interjújában a főtitkár nyilvánvalóvá tette, hogy nem csak a forradalom megítéléséről, hanem hatalmi harcról is szó van, hiszen már ott és akkor személyi konzekvenciákat helyezett kilátásba. Mielőtt az MSZMP KB összeült volna, a - meglehetősen szűkszavú hivatalos jelentések is "időszerű belpolitikai és személyi kérdések" megtárgyalásában jelölték meg az ülés programját. A Központi Bizottság február 10-én kezdődött rendkívüli üléséről a Kossuth Rádió Déli Krónikájában elhangzott híradás szerint "A testület Crósz Károly előterjesztésében időszerű belpolitikai kérdéseket vitatott meg a ma megkezdett ülésén". Mintha a magyar tájékoztatáspolitika maga is érezte volna, hogy az ilyen közlemény többet árt a magyar giasznosztynak, mint a hallgatás, a 14 órai hírekben nem is tettek említést a KB-ülésről. Délután 4-re már kiderült, hogy "Budapesten délelőtt 9 óra óta ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága". A Petőfi Rádió 17 órakor ismét mélyen hallgat az eseményről, majd 18.55-kor a Kossuth Rádió Esti Magazinját megszakítva bejelentik, hogy véget ért az ülés első napja, amiről Kimmel Emil, a KB-iroda helyetes vezetője az MTI főmunkatársának 19.02-kor nyilatkozik. Elismeri, hogy "feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom", és kijelenti, hogy "ennek megfelelően történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását a Központi Bizottság". "Fontos igényként vetődött fel - mondotta a párt politikai és szervezeti egységének megszilárdítása, a párttagság önbizalmának visszaállítása" (ezzel a kijelentéssel az ülésről kiadott közleményekben később nem találkozunk). A Magyar Televízió 2-es programjában Horn Gyula KB-tag, külügyminisztériumi államtitkár közölte, hogy a történelmi albizottság - amelynek ő is tagja - "úgy értékeli 1956-ot, hogy felkeléssel kezdődött, de ellenforradalmivá fajult". Horn nem használta a "népfelkelés" kifejezést, nyilvánvalóvá téve az ülés első napján, hogy a Pozsgay-tábor visszavonulóban van. Másnap, február 11-én - szombaton - 18.30-kor csak ennyit tudott közölni a Kossuth Rádió: "Még mindig tart az MSZMP Központi Bizottságának ülése. Kimmel Emil, a testület irodájának helyettes vezetője a Déli Krónikában azt mondta: az eddigi vita azt mutatja, hogy a résztvevők tiszteletben tartják a különböző platformokat, ugyanakkor keresik az egységet az alapvető kérdésekben." A Petőfi Rádió este 9-kor váratlanul bejelentette, hogy "Befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülése. A testület Crósz Károly főtitkár előterjesztésében időszerű belpolitikai kérdéseket vitatott meg. ' A tanácskozásról közleményt adnak ki". Aki információit csupán a tömegtájékoztatásból szerezte, az még nem tudhatta, hogy a többpártrendszer bevezetéséről döntött a már többször említett testület. Akik viszont első kézből juthattak értesülésekhez, azok már este 10-kor közölhették rádió útján, hogy "a Hazafias Népfrontnak a többpártrendszerben is fontos szerepe lehet", máris bejelenthették, hogy pártot alakít a Veres Péter Társaság", valamint hogy "megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés". Vasárnap 18.32-kor, a Crósz-interjú elhangzása után már azt is megtudtuk, hogy a Központi Bizottság "kétnapos kibővített" ülést tartott. A rádió nem közölte, hogy kikkel volt az ülés kibővítve. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, aV ^ r V'vnmffic.TP fi-IV> i : f, i h í
