1989. január (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1
/ .1 CC MAGYAR (^) iPKT&B EB » x\ iMtoS'tóaaMM Szerkeszti: Krassó György * 24/D Littie Russell Street * London, WC1A 2HN ♦ Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 1989. január 23. Weöres Sándor (1913. június 22 - 1 989. január 22) Véget ért Magyarországon egy hosszú, sivár korszak, de a sors fintora, hogy a hamis bálványok és ósdi eszmék letűnésével egyidőben kell búcsút mondanunk azoknak is, akiknek életműve volt, hogy felmutassák az embert az embertelenségben és átmentsék az egyetemes emberi kultúra értékeit. Öt éve sincs, hogy meghalt Illyés Gyula, fél éve hullott ki a toll Szentkuthy Miklós kezéből, és 76 éves korában tegnap távozott Weöres Sándor, a magyar költészet tér és idő korlátáit nem ismerő "csodagyermeke". Az alacsony, vézna, csillogó szemű költő 1913-ban Szombathelyen született, és már tinédzserkorában színre lépett, teljes költői fegyverzetben. Hamarosan a Nyugat is közli verseit, és 25 éves korában már három megjelent kötet áll mögötte (Hideg van, 1934; A kő és az ember, 1935; A teremtés dicsérete, 1938). A pécsi egyetemen Weöres fél évig jogi, majd földrajzi és történelmi, végül pedig filozófiai és esztétikai tanulmányokat folytatott, és 1938-ban doktorált A vers születése - meditáció és vallomás című értekezésével. Már itt megfogalmazza tételét a gyermek és a költő rokonságáról: a gyermekek mind költők, mert "a fantázia szabad kapcsolataival pótolják az ismeret hézagait", a költő azonban később sem idomul a konvencionális sémákhoz és továbbra is "a saját módján fogalmaz és asszociál". Habár a magyarországi politikai viszonyok nemigen tették lehetővé a külföldi utazásokat, Weöresnek mégis sikerült eljutnia nemcsak Észak- és Nyugat-Európába, de 1937-ben Indiába és 20 évvel később Kínába is. 1941-től 1950-ig Budapesten és más városokban könyvtári tiszviselő (Pécsett 1942-43-ban ő szervezte meg a Városi Könyvtárat), de azután csak irodalmi munkásságából él. Fordítósaival együtt (Shakespeare, Shelley, Burns, Dante, Goethe, Mallarmé, Lao-Ce, Po Csü Ji, Rusztaveli, indiai eposzok stb.) több mint 40 önálló kötete jelent meg, és számos magyar és külföldi irodalmi díjban részesült. 1935-ben megkapta a kor legjelentősebb irodalmi díját - a Baumgarten díjat -, 1970-ben pedig a Kossuth díjat. A két évszám között azonban nagy a lyuk. Alkotó ereje teljében hallgattatták el. A sztálinizmus idején és a forradalom utáni represszió éveiben, 1947 és 1964 között csupán műfordításai és - egyetlen alkalommal - gyermekversei (Bóbita, I955) jelenhettek meg, kivéve válogatott verseinek kötetét, A hallgatás tornyá-t, amely 1956 nyarán, a hatalom szétzilálódásának rövid korszakában került a nyomdába. A korabeli hivatalos magyar kultúrpolitika értékelése szerint irracionalista, befelé forduló, a környező világot megvető, szubjektivista, céltalanságot hirdető, nihilista stb. Weöres Sándor+ a költői formák és a nyelvi lehetőségek felhasználásában, történelmi kultúrák örökségének költői megformálásában, az emberi lélek megismerésében egyaránt a totalitásra törekedett; egyik filozófiai prózaciklusának a címe is ez: A teljesség felé (1945). Weöres a formák virtuóz művésze: visszásnak érzi - egy interjúja szavaival -, hogy versben mondja el azt, ami prózában is elmondható, s ezért a tartalom csak a forma "szőlőkarója" költészetében. Új, kötetlen ütempárosítású és zenei dallamok sugallta ritmikával gazdagítja a magyar költészetet, már egyik legelső versére Kodály Zoltán szerzett zenét. A valóságos nyelvek nem voltak elegendők számára: nem létező, ismeretlen nyelveken írt költeményeit viszont olykor "lefordítja" magyarra és két nyelven adja közre + L-ásd Új Magyar Lexikon, 1962 ; Magyar Irodalmi Lexikon, 1965; A magyar iro- dalom története, 1966; Ki kicsoda, 1981; stb. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésevei - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
