1989. január (1-18. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
......— '*> " 3:37 *—• *^W '* " — • ......................... . .....* — ~ j £1 €€ Wkmm,» \ 1 (7l\ Ílí^fw S3ASA © mSI?© ~ /\f| \l| IijlkMÍj^s)^?/^? © sa®W§/íjik!Ái Szerkesztő: Krassó György ‘ 24/0 Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 17 /1989 1989. január 18. Büntető eljárás Budapesten romániai menekültek ellen Büntető eljárás folyik Budapesten két romániai menekült ellen. A 39 éves Vásárhelyi Antalt és a 30 éves Mircea Bajant hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének elkövetésével vádolják. Tárgyalásuk hétfőn - január 16-án - reggel 9 órakor kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Markó utcában. i Vásárhelyi Antal foglalkozása grafikus. Tíz éve érkezett Magyarországra Erdélyből, azóta tartózkodási engedéllyel él Budapesten. A Fiatal Művészek Klubjának egyik vezetője. Mircea Báján Szebenben született, foglalkozása geológus. Tavasszal kért menedéket Magyarországon. Vásárhelyi Antal és Mircea Báján korábban nem ismerte egymást. Kilenc év a korkülönbségük, egymástól távol éltek, egyikük magyar, a másik román nemzetiségű. Budapesten a közös sors, a közös gond és küzdelem, a közös cél hozta össze őket. Vásárhelyi a Menedék Bizottság tagja, s mivel tud románul, nemcsak a magyar, hanem a román nemzetiségű menekülteknek is próbál segíteni. Mircei Báján a Budapesten működő független Románia Libera - Szabad Románia - csoport vezetője, miután elődjét, Virgil Parvut a magyar belügyi hatóságok kitessékelték az országból. A Szabad Románia csoporthoz mintegy 300 menekült tartozik. Rendszeresen találkoznak - a szabad ég alatt, mivel helyiségük nincsen. Vásárhelyi sok időt töltött és tölt velük, tanácsokkal, lakással, pénzzel, jótanáccsal igyekszik segíteni. A csoport tagjai a nyár elején kezdték észlelni, hogy egyre több ismeretlen, gyanús személy sündörög körülöttük. Egyikkel-másikkal szóba ereszkedtek, azok román turistáknak mondották magukat. De a turisták szokásaitól eltérően nem a főváros nevezetességeivel ismerkedtek, még csak nem is a boltokat járták, hanem a menekültek beszélgetését figyelték, és a hangadókat követni kezdték. A csoport tagjai a Securitate ügynökeitől tartottak. Akit tudtak, lefényképeztek, és panasszal fordultak a KEOKH-hoz. A rendőrségtől azonban semmilyen segítséget nem kaptak. A menekültek felkészültek az önvédelemre; Vásárhelyi Antal könnygáz-sprayt hordott magánál. Az Amnesty International szeptember 6-i nemzetközi emberi jogi koncertjére a romániai menekültek táblákat, transzparenseket készítettek, többek között a grafikus Vásárhelyi lakásán. A koncert előtt három nappal új arc tűnt fel a csoport találkozóhelyén, de látták őt a város más helyein is, a menekülteket figyelte és követte. Lefényképezték, segítséget kértek a KEOKH-tól, ismét eredménytelenül. Szeptember közepén a férfi főként Mircea Bajant és Vásárhelyit követte. Az utóbbi elhatározta, hogy véget vet a kéretlen kísérgetésnek. Szeptember 20- án hazafelé tartott Virgil Parvu és Mircea Báján társaságában. Követője a Kálvin téren tűnt fel. Vásárhelyi hátrahagyta két román barátját, közvetlenül a férfi mellé lépett, s így haladtak együtt keresztül a téren és a Ráday utcában. A követő nem tágított. Vásárhelyi megsokallta a dolgot. Leteperte a földre az ügynököt, könnygázt szórt rá, és rendőrért kiáltott. A földön fekvő férfi ekkor megszólalt: - Magyar rendőr vagyok - mondotta. Vásárhelyi nem hitte el. Ő a gyűlölt román rendőrségre, a Securitatéra gyanakodott; miért követnék őt a magyarok? - Igazolja magát! A férfi előhalászta rendőrigazolványát, mire Vásárhelyi azonnal elengedte őt. Közben befutott az URH. Vásárhelyit és az odaérkezett Mircea Bajant megbilincselve vitték el. A titkosrendőr azt állította - bár most még saját tanúi sem támasztják ezt alá -, hogy Vásárhelyi Jil A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésevei - akar teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
