1988. december (307-326. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
íjl CC MAGYAR (g) PKTÓ.BER » j i SSAÖA&SAOT® /oAl 111 IjLiklJlELto^íPz^'í? I) aa(DÍ@/ijLk!Al Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 309/1988 1988. december 6. A Független Kisgazdapárt program-irányelvei A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 1 930. október 12-én alakult meg Békés községben, 11 vármegye küldötteinek népgyülésén. A hányatott múltú párt az elmúlt 58 év során csupán néhány hónapig, 1944. október 15-től 1945. áprilisig - a nyilas uralom idején - működött illegalitásban, és az 1945 — ös választásokon a szavazatok 57 %-át szerezte meg. Bár hivatalosan nem tiltották be, de a kommunista hatalomátvétel után, 1948-tól kezdve működését lehetetlenné tették, számos vezetőjét bebörtönözték vagy internálták. 1956. október végén a Kisgazdapárt újjáalakult, és Nagy Imre november 2-i kormányában három miniszteri tárcát kapott, de a szovjet katonai beavatkozás után - a többi demokratikus pártokhoz hasonlóan - hamarosan ismét kiszorították a közéletből. A régi kisgazdák az üldöztetés ellenére továbbra is kapcsolatot tartottak egymással, és három évtized múltán, 1 987. december 11-én a Csongrád megyei Üllés községben Sós János gazdálkodó vezetésével első újjáalakult helyi szervezetük ismét megkezdte működését. A párt alulról építkezett tovább. Egy hónappal ezelőtt, november 12-én Szentendrén, két nappal később Győrött, november 17-én Gyöngyösön alakult meg a Kisgazdapárt helyi szervezete, november 18-án pedig a történelmi múltú budapesti Pilvax Kávéházban gyűlt össze országos értekezletre a párt ideiglenes vezetősége. A párt elnökévé itt Pártay Tivadart választották meg, aki 1932 óta tagja és egyik szervezője a Kisgazdapártnak, 1945-től 47-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-től 53-ig pedig a kistarcsai internálótáborban, majd a recski munkatáborban tartották fogva. A Kisgazdapárt főtitkára Futó Dezső volt országgyűlési képviselő lett, főtitkár-helyettesei és alelnökei pedig szintén a párt régi vezető gárdájából kerültek ki. Újabb néhány nap elteltével - november 26-án - a Kisgazdapárt a Pilvax Kávéházban megtartotta következő országos értekezletét, s itt elfogadták a párt hamarosan kidolgozásra kerülő programjának irányelveit. A hivatalos magyar politikai vezetés természetesen nem nézi jószemmel a kisgazdák színrelépését - november 29-én a budapesti kommunista nagygyűlésen Grósz Károly éles támadást intézett ellenük -, a Független Kisgazdapárt újjászerveződése azonban tovább folyik, és ma már 24 helyi szervezete működik mintegy két és fél ezres taglétszámmal. A Kisgazdapárt programjának irányelvei leszögezik, hogy "A Független Kisgazdapártot 1 930-ban a szabadság és jobb élet után vágyódó nép alakította meg" és az akkori békési gyűlésen elfogadott program pontjainak többsége "a mai napig időszerű". A párt "az átfogó és mély gazdasági, közösségi és erkölcsi válságba jutott magyar nemzet felemelkedését kívánja szolgálni" és célja az, "hogy Magyarország a törvény, a humanizmus, a nyugalom, a rend, a béke, a munka és a tudás megbecsülése, a létbiztonság, a szabadság és függetlenség országa legyen. Arra törekszik, hogy a magyar nép visszanyerje önbecsülését, nemzeti öntudatát, mozgékonyságát, megszűnjön a félelem, kényszer és megalkuvás. Megteremtse az emberi szabadság, esélyegyenlőség és szociális biztonság elvei alapján álló társadalmi berendezkedést." í A program-irányelvek négy fejezetre oszlanak: ezek a külpolitikával, az ország demokratikus átalakulásával, gazdasági és szociális kérdésekkel, valamint a j környezettel és az élet minőségével foglalkoznak. A Kisgazdapárt üdvözli a Szovjetunióban zajló megújulási folyamatot, hitet tesz Magyarország semlegessége és az európai integrációhoz való szorosabb kapcsolódása mellett, kiáll a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekért és vonzóvá kívánja tenI---A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják. 3
