1988. december (307-326. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
i t <C MAGYAR. (g) PKTŐ.B.E.E » 1 f/A W>ív? SSASABSAStí© IV | |jLijdJlÍL^^í?z^‘í? I) 3a0íL@/i\-Ljll Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street » London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 307/1988 1988. december 4. t Kétnapos konferencia a forradalomról -j Az 1956-os forradalomról, a felkeléshez vezető útról és a megtorlásokról rendezett kétnapos konferenciát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem £ Széchenyi István Szakkollégiuma és Társadalomtudományi Klubja. December 3-án és 4-én - szombaton és vasárnap - reggel 9 óra 30 perckor kezdődtek az előadások, amelyeket mindkét délután rövid vita is követett. Szombaton Vásárhelyi Miklós - Nagy Imre volt sajtófőnöke és perének egyik vádlottja - Nagy Imre politikáját ismertette, majd Hegedűs András szociológus, volt miniszterelnök beszélt a politikai színtér különféle irányzatairól. Hegedűs B. András közgazdász - a Petőfi Kör volt titkára - a Petőfi Kör történetét, üléseit és szerepét mutatta be, míg Varga László az események kronológiáját sorolta j: fel október 24—íg bezárólag. Litván György történész, a kor nemzetközi viszonyait tekintette át, Bilecz Endre Bibó István 1956-os tevékenységét elemezte. Csurka István "Egy író emlékezik" címmel személyes hangú visszaemlékezést mondott, és a konferencia első napját Balogh Sándor hozzászólása zárta le délután öt órakor. Vasárnap a meghirdetett program szerint Gosztonyi Pál hadtörténész "A hadi események" című előadása kezdte volna a második napot, de ez az előadás elmaradt. M. Kiss Sándor történész a forradalmat kiváltó okok egyikét, az Államvédelmi Hatóság törvénysértéseit tekintette át, Pető Iván pedig Magyarország 1 956-os gazdasági helyzetét elemezte. Magyar Bálint "56 falun" címmel a vidéki eseményekről adott képet. Nagy érdeklődéssel hallgatta végig a mintegy 300 főnyi közönség Rácz Sándornak, a Nagybudapesti Központi Munkástanács volt elnökének előadását a munkástanácsok 56-os megalakulásáról és tevékenységéről. Ezután Molnár János történész beszélt arról, hogy mai szemmel hogyan ítéli meg a 32 évvel ezelőtti munkástanácsokat. Ennek az előadásnak némi pikantériát kölcsönzött az a tény, hogy Molnár János a 60-as években két könyvet is megjelentetett "Ellenforradalom Magyarországon 1956-ban" és "A Nagybudapesti Központi Munkástanács" címmel, most viszont kerülte az állásfoglalást arról, hogy az eseményeket forradalmi vagy ellenforradalmi jellegűeknek minősítse-e. Mécs Imre mérnök a forradalom utáni megtorlásról, a bírósági felelősségrevonásokról tartott ezután előadást és a konferencia második napja Szabó Miklós "Eszmei át- tekintéséivel fejeződött be. A konferencia megrendezésének ténye és talán még inkább az, hogy az előadók £ közül többen hosszú évekre börtönbe kerültek 56 után, most viszont együtt szerepeltek a volt miniszterelnökkel és egy párttörténésszel, arra mutat, hogy megkezdődhetik a forradalom igazi történetének feldolgozása. Kevés szó esett ¥. azonban a forradalmat végigharcoló, győzelemre vivő és a szovjet beavatkozás után fegyverrel védelmező - nagyrészt munkásfiatalokból kitevődött - felkelő- £ csoportokról. «*■ Cjj | n A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
