1988. november (277-303. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í xfc <C MAC5YAR. (g) P.KTP B ER » \ I íil\ WÍ^ív? ssasabsast© /-. ?\f| IVV I /1» r IIU v@f2fr?/i ^ © aa0ÍL@/ijLlMl í; Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 303/1988 1988. november 27. J Tanácskozás a választás, az egyesülés és fi a gyülekezés jogáról fj I; "Vita a választás, az egyesülés és gyülekezés jogáról" címmel ma tartotta meg első érdemi tanácskozását a Jurta Színházban a Független Jogász Fórum. A Fórumot november 5-i felhívásukkal 135-en alapították meg azzal a céllal, hogy a jogásztársadalom szabadon megvitathassa a legégetőbb társadalmi-politikai problémákat és törvénytervezeteket s állásfoglalásaiban megfogalmazhassa a valóságos társadalmi igényeket. Mintegy 250-en - ügyvédek, jogtanácsosok, bírók, egyetemi oktatók és a jogi szakmán kívüli érdeklődők - jelentek meg a délután 3 órakor kezdődött tanácskozáson, amelynek elnökségében Dr. Kónya i: Imre és Dr. Bártfay Pál ügyvéd és a két meghívott előadó, Dr. Kukorelli István és Bába Iván foglalt helyet. Dr. Kónya Imre fontos bejelentéssel nyitotta meg a rendezvényt: elmondotta, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata honpolgári mozgalmat indít a választási törvény demokratizálására, s erről majd Éliás Sára ügyvédnő számol be. Dr. Kukorelli István alkotmányjogász egyetemi docens történelmi áttekintést és nemzetközi összehasonlítást adott a magyar választási jogról, és megállapította, hogy az új választási törvény nyilvánosságra hozott tervezete annyira antidemokratikus, hogy még módosításokra sem alkalmas. Az előadó ismertette Magyarország 1848-as, 1918-as és 1 945-ös, valamint az európai országok választási jogszabályait, és arra a következtetésre jutott, hogy a jelöléseket a pártok belső ügyének kell tekinteni, a pártonkívüli jelölteket pedig bizonyos számú ajánló javaslatára fel kell venni a választási listára. A magyarországi úgynevezett jelölőgyülések a manipuláció legszennyesebb eszközei - mondotta az előadó, és azt javasolta, hogy törvény tiltsa meg a hatalom mindennemű monopolizálását. Ezután Bába Iván a független mozgalmak ismert alakja az 1985-ös választásokon alkalmazott csalásokról és visszaélésekről számolt be, amit később Dr. Madarász Judit ügyvédnő azzal egészített ki, hogy őt három évvel ezelőtt beosztották egy szavazóbizottságba, és ott egyértelmű utasítást kaptak a kívánt választási eredmény kihozására. A szavazatszámlálást - hangsúlyozta a felszólaló - ki kell venni a Népfront és a tanácsok kezéből. A Fórum egyik szervezője, Dr. Richter Anna még soha nem szavazott, mert - mint mondotta - ez összeegyeztethetetlen lett volna lelkiismeretével, amikor előre lehetett tudni, hogy az Országgyűlés nem képviseli majd a szavazópolgárokat. Kutrucz Katalin egyetemi adjunktus a módosított - de nyilvánosságra nem hozott - egyesülési és gyülekezési törvénytervezetet bírálta, Dr. Muskovszky Gábor ügyvéd pedig annak fontosságát emelte ki, hogy a demokratikus választási törvényért való küzdelemben az összes független mozgalomnak és szervezetnek össze kell fognia, mert egyébként a legszebb szavaknak sem lesz foganatja. Dr. Zétényi Zsolt a Bajcsy-Zsilinszky Endre £ Baráti Társaság, Fencsik Flóra a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Pető Iván a Szabad Demokraták Szövetsége, Szilágyi Sándor pedig a Menedék Bizottság nevében beszélt, és a Fórum határozatban ítélte £ el a rendőrség durva és törvényellenes beavatkozását a november 15-i felvonulásba. Dr. Éliás Sára a Szabad Demokraták Szövetségének kiválása után ijí is tovább működő Szabad Kezdeményezések Hálózata nevében felolvasta a demokratikus választójogért indított honpolgári kezdeményezésről szóló í: nyilatkozatot, amelyet a Független Jogász Fórum nagy többséggel - kilenc ellenszavazattal és néhány tartózkodással - magáévá tett. Még számos hozzászólásra került volna sor, de az idő lejárt, mert 7 órakor a "Vívmányaink" sorozatban a lakáskérdés vitája kezdődött meg a Jurta Színházban. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
