1988. szeptember (209-245. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
t\pcc MA<smR, (^y \ llfl\Wrí4V> fi l\| JXíjdlÍLSSöi^qj d) aa®WS/ljJJil\ | Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 243/1988 1988. szeptember 28. ij Bizalmas dokumentumok j a bős-nagymarosi vízlépcsőről A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése elleni tiltakozás nem csendesült el Magyarországon szeptember 12-e, a népszavazást követelő ötvenezres tömeg- tüntetés után sem. Három nappal később a Tudományos Dolgozók Demokratikus jr Szakszervezete rendezett tanácskozást a vízlépcsőről Debrecenben, szeptember íj 17-én a FIDESZ "Madzsar Aliz" nőcsoportjának felhívására több mint ezren jj tüntettek Nagymaroson, Ausztriában pedig Marga Hubinek, a parlament néppárti elnökhelyettese és dr. Erhard Busek, a Néppárt alelnöke jelentette be, hogy javasolni fogják a bankhitelek állami garantálásának visszavonását, illetve a kártérítés mellőzését, ha a magyarok elállnának a terv megvalósításától. Holnap 24 független szervezet és mozgalom tart közös sajtótájékoztatót Budapesten, amelyen ismertetik a párt Központi Bizottságához és az országgyűlési képviselőkhöz írt tiltakozó levelüket. A budapesti egyetemisták 10 órától 12-ig előadáslátogatási sztrájkot tartanak és a FIDESZ felhívására 11-kor békés figyelmeztető felvonulást rendeznek, október 3-án pedig a környezetvédők "élő láncot" alkotva tiltakoznak Budapesten a vízlépcsőrendszer ellen. A politikai vezetés válasza egyértelmű. Az országgyűlési vitát engedélyezi, a népszavazást nem, a napi sajtó tudósításai szerint pedig a képviselői csoportok egymás után döntenek úgy, hogy elfogadják a kormány tájékoztató jelentését, amely a vízlépcső megépítését javasolja. Az Országgyűlés október 5-én kezdődő ülésszaka elé kerülő állásfoglalást a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium készítette, és előterjesztését szeptember hetedikén fogadta el a Minisztertanács. A minisztériumi jelentés kialakításáról most bizalmas dokumentumok kerültek a Magyar Október Tájékoztatószolgálat birtokába. Az okmányokból kiderül, hogy dr. Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára július végén számos más minisztériumhoz, államigazgatási intézményhez és tudományos inté- s zethez küldte el a terjedelmes jelentést, és szokatlanul rövid határidővel, augusztus ötödikéig kérte a megjegyzések, észrevételek visszajuttatását. A határidő rövid volta már csak azért is indokolatlan volt, mert a Magyar Tudományos Akadémia mindeddig nyilvánosságra nem hozott, öt évvel ezelőtti, 1983. december 20—i határozatában, majd az ugyancsak titkosított két évvel későbbi 1985. június 24—i véleményében hangoztatta a gondos, tudományos elemzés szükségességét és megállapította, hogy "A beruházás megkezdése, illetve folytatása esetén jelentős külgazdasági és belgazdasági zavarokat idézhetünk elő" és az MTA "leginkább annak leállítását tartja indokoltnak". Jóllehet a néhány napos határidő a véleményezésre felkért intézmények számára szinte lehetetlenné tette a gondos mérlegelést, huszonöt-harminc válasz mégis visszaérkezett augusztus elején a minisztériumhoz. A válaszok túlnyomó többsége súlyos kritikai észrevételeket tartalmazott vagy egyenesen elvetette a vízlépcső megépítésének tervét. Csak néhányat idézünk: A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság "téves illúziók" keltésének mondta a jelentésnek azt az állítását, hogy az idegenforgalom fejlesztésére nyílik lehetőség a Duna-kanyarban. A SZOT titkársága a további költségnövekedés, a parti | szűrésű vízművek állapota és a vízminőség romlása miatti aggodalmainak adott kifejezést. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége leszögezte, hogy ilyen rövid idő alatt választ nem tud adni, a Fővárosi Tanács pedig megállapította, hogy gátszakadás esetén Budapesten a jelentésben szereplő adatnál | A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
