1988. szeptember (209-245. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£vjb tmmm, (&) x\ I) a a(DÍ}í@/ijiM\ Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 21 1 /1988 1988. szeptember 2. fi Törvénytervezet az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozására 5; Szombaton tették közzé a magyar országos napilapok az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozásáról szóló két új törvény tervezetét. A gyülekezési jog alkotmányban biztosított gyakorlását eddig semmilyen rendelet nem szabályozta, az egyesülési jog gyakorlása tekintetében pedig mindeddig a polgári törvénykönyv és az egyesületi törvény rendelkezései voltak irányadók. Ezt | a szabályozást a független mozgalmak régóta bírálják, mert az emberi és polgári jogok megsértésének tekintik azt a követelményt, hogy az egyesületalakítás i lehetősége a felügyeleti szerv - olykor nagyon is önkényes - engedélyétől függ. A szabályozással azonban a politikai vezetés sincsen megelégedve, mert % álláspontja szerint az ellenzék kihasználja a "joghézagokat", amikor szervezeteket alakít, de nem nevezi azokat egyesületnek. Ez a két egymással ellentétes igény vezetett most az új - és országos vitára bocsájtott - törvénytervezetek megfogalmazására. A "demokratizálás" a jelek szerint csak szólamokban, a korlátozás viszont a hatósági önkényt lehetővé tevő, rejtett, de céltudatos rendelkezésekben nyilvánul meg. A meghirdetett országos vita tárgyát az az egyre kedveltebbé váló megoldás kívánja sugallni, hogy egyes paragrafusok a tervezetben A, B, sőt C változatban szerepelnek. A gyülekezési jogról szóló törvénytervezet az összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezését, illetve megtartását előzetesen engedélyhez köti; a javaslatban két változat szerepel, ezek azonban csupán annyiban különböznek egymástól, hogy az engedély megadását a rendőrségre vagy a tanácsokra bízzák-e. A különbség nem túlságosan számottevő, ha tekintetbe vesszük, hogy ma már ; a tanácsok is a belügyminisztérium alá tartoznak. Az engedély megadását mindkét változat szerint meg kell tagadni, ha a rendezvény sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, és ezek veszélyeztetése esetén a rendőrség feloszlathatja a már engedélyezett rendezvényt is. A törvényjavaslat bírálói attól tartanak, hogy a mondott paragrafus önkényes értelmezésével a hatóságok bármilyen rendezvényt betilthatnak. | Az egyesülési jog gyakorlásáról szóló törvény tervezete szerint bárki alakíthat társadalmi szervezetet, de ezeket nyilvántartásba kell vétetni. A tervezet szerint azonban a megalakulás csak a nyilvántartásba vétellel valósul meg - az nem "regisztratív", hanem "konstitutív" jellegű -, s így valójában továbbra is fennmaradna az előzetes engedélyhez kötöttség elve. A törvényjavaslat nem vonatkozik pártalapításra és biztosítaná az egypártrendszer fenntartását. A tervezetben továbbra is megtalálhatók a joghézagok azon a széles területen, amely a társadalmi szervezetek és a nyilvántartásba vételhez nem kötött alkalmi közösségek között helyezkedik el, és zavaros a szakszervezetalapítással kapcsolatos rendelkezése is. A tervezetben ellentmondások vannak: a 28. § szerint társadalmi szervezeten tömegszervezetet és tömegmozgalmat kell érteni, a 2.§ (2) bekezdése viszont az egyesületet is a társadalmi szervezet I kategóriájába sorolja. $ „ , A két torvenytervezetet mar közzétételükét közvetlenül követően éles bírálatban Sji részesítették a "Szárszó '88" tanácskozás résztvevői. Nyilatkozatuk szerint jjj "Az állampolgárok gyülekezési és egyesülési jogának garantálása fontos lépés !;i az alkotmányos jogállam, a társadalmi nyilvánosság és egy valódi, pártpolitikai értelemben vett pluralizmus megteremtésének útján. Ugyanakkor a társadalmi £ A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják. y'
