1988. július (161-183. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
/ jt (g) bmn» 1 r/l\ SSASA B SAST?® ~r\f| l\| I /1 r )l U1K@^fr?/i\q? <b aa(DW§/ij[iml Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 176/1988 1988. július 21 . Meghalt Szentkuthy Miklós - A realitás irrealitásainak leltára Életét álma és hite uralta. Az álom: Európa - nem az egymástól kicsinyesen és féltékenyen elzárkózó nemzetállamok, hanem a középkor és a reneszánsz Európája. Amiben hitt: a reformáció előtti katolicizmus egyesítő ereje. Álmában érte az örök álom is július 18-án délután, két hónappal nyolcvanadik születésnapja után, Kelet-Közép-Európában, a reneszánsz király. Mátyás óta egyre kisebbre, egyre mélyebbre pofozott Magyarországon. Huszonöt évig tanított középiskolában magyar-angol-francia szakos tanárként; doktori disszertációját Ben Jonsonról írta. És ő volt a legnagyobb magyar regényíró. Ha ugyan regényeknek lehet nevezni márcsak mennyiségüket tekintve is kicsapongó szertelenségű műveit, melyek műfordításaival (Swift, Dickens, Sterne, Austen, és mindenekelőtt Joyce "Ulysses"-je), hangjátékaival, tanulmányaival és bírálataival együtt csaknem húszezer nyomtatott könyvoldalt tesznek ki, nem számítva ötven éven át vezetett kétszázezer oldalnyi naplóját. De ő maga - Szentkuthy Miklós - úgy nyilatkozott, hogy szűkítő technikával dolgozik, mert a művésznek szűk térben kell sok figurát elhelyeznie. Creco egy festményére hivatkozott, ahol egyetlen képen látható a pokol, egy óriási tengeri szörny - szájában az elkárhozottak tömegével -, II.Fülöp király, angyalok hada, trombiták, és még Jézus Krisztus jelképe is. Ilyenek Szentkuthy Miklós írásai is. A 24 évesen alkotott Prae című hatalmas első műve (amelyet egy budapesti kocsmában írt a gimnáziumi tanítási órái közti szünetekben), akárcsak később a folytatásokban megjelentetett hatkötetes Szent Orpheus breviáriuma vagy számos más műve - egyebek közt Mozart-, Haydn-, Dürer-, Hándel-, Coethe-életrajza és a Frivolitások és hitvallások címen idén kiadott önéletrajza - mind ugyanarról szól: az európai kultúra nagyságáról és csődjéről, a racionalitásnak nevezett ostoba hiedelmekről és az irracionalitás mélybe taszító embertelenségéről, az élet gyönyörűségéről és tragikumáról, "a világtörténelem sűrített pokláról". Ebben az óriási élmény- és tudásanyagra épített hatalmas misztériumjátékban idő és tér, valóság és képzet, tény és spekuláció, történés és esszé együtt kavarog, a hősökről - miután nemük, jellemük és a kor, amiben élnek, szüntelenül változik - még a regényeken belül olykor kiderül, hogy nem is léteznek, csupán elvetett lehetőségek voltak. A Prae-nek már a címe is arra utal, hogy csak egy esetleg megírandó (de soha meg nem írt) regény megformálásának előkészületeiről szól, a szerző (az ember!) előtt mindig ott álló lehetőségekről, választásokról és a káoszról, amiben rendet kellene teremteni, de éppen erre nincsen remény. Későbbi műveiben már ezt a magyarázatot is elhagyja, mert tudatosan vállalja, hogy a művészet feladata a "Cataloges Rerum"-nak - minden jelenség leltárának - elkészítése. Nem Joyce és Proust útját járja: nem szerkeszti meg ravaszul, tudatosan az asszociációs láncokat, hiszen maga a cselekmény mint olyan is hamisítás, a világban nincs rend és logika, a lehetőségek végtelenül sokfélék. I."! Szentkuthy - aki Közép-Európa keleti szögletében született és élt - hevesen tiltakozott a "múltba menekülés" vádja ellen. Goethét idézi, aki szerint a múlt iránt szenvedélyesen érdeklődőket a legaktuálisabb politikai kérdések izgatják. És valóban, Kelet-Közép-Európa kis országaiban minden megtörténhet és mindennek az ellenkezője is, akárcsak Szentkuthy regényeiben. Lehet háború vagy béke, konszolidáció vagy válság, lehet fasizmus, kommunizmus, sovinizmus. A kelet-közép-európai ember számára minden csak átmeneti állapot; lehet, hogy A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, ? lí akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
