1988. május (109-137. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

í t <c (g) pj*tipjbe.r » s\ I I i\ Wr'íy? SSASABSA-STT© />h\f| iil i © aaQtliM h n V Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 135/1988 1988. május 28. fi Tömegtüntetés követelte Budapesten a bős-nagymarosi vízerőmű-rendszer építésének leállítását jjg A magyar televízió esti híradója 2000-re, az osztrák televízió 3000-re, a hely­színen lévők pedig legalább 4000-re becsülik azoknak a számát, akik tegnap délután résztvettek a dunai vízlépcső-rendszer megépítése elleni eddigi legnagyobb szabású tiltakozó megmozdulásban Budapesten. A független magyar környezetvédő mozgalmak - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság opera­tív környezetvédő csoportja, a kékek, más alternatív körök, klubok, de min- :i denekelőtt a Duna Kör - több hetes gondos szervező és propagandamunká­val készítette elő a tegnapi tömegtüntetést. Délután 4 órakor még csak a külföldi turistákat és a megszokott színes ka- valkádot lehetett látni a Vörösmarty téren. Azt, hogy valami rendkívüli do­log várható, legfeljebb a nagy számú URH adó-vevő készülékes civil ruhás rendőr jelenléte mutatta. Néhány perccel később azonban a környezetvédő mozgalmak vezetői felkapasz­kodtak a Gerbeaud cukrászda melletti oroszlános szökőkútra, s ekkor egysze­riben több százan lepték el minden oldalról a teret és vették körül a szökő- kutat. A Duna Kör képviseletében Vargha János biológus tartott beszédet. "A gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban a környezeti válság terheit viselők érdemi lépéseket várnak - mondotta. - Hagyjuk abba a természet el­leni irtóháborút, és alapozzuk a gazdaságot az erőszakos technológiák monstru­mai helyett emberi léptékű szelíd eszközökre. Ma Magyarországon, de talán egész Európában a dunai vízlépcső-rendszer építése az egyik legkoncentrál­tabb támadás a természet ellen." Vargha János kijelentette, hogy elkövetke­zett a 24. óra, és most már nem elég a kérés, hanem követelni kell. Követel­ni kell az építkezés leállítását, az osztrák cégekkel kötött szerződések felbon­tását és a Duna ügyében szólni kívánó minden polgár számára a sajtó, a rá­dió és a televízió nyilvánosságát, a vélemények megvitatásának szabadságát. A tapssal és éljenzéssel többször megszakított beszéd után a hallgatók sorok­ba rendeződtek, és létszámuk hamarosan az eredetileg összegyűltek többszörö­sére növekedett. Zászlók és transzparensek kerültek elő tiltakozó feliratokkal ri és kivágott fákat, hal-csontvázakat ábrázoló rajzokkal. A szlovák környezet­védők saját tábláikat vitték, az osztrák zöldek pedig jelmondatokat szavaltak, kórusban énekeltek, táncoltak és transzparenseiket a magasba emelték. A me­net az Engels téren, József Attila utcán és a Népköztársaság útján át az úttes­ten az osztrák nagykövetség Benczúr utcai épülete felé haladt. Motoros rendő­rök biztosították a menetet, leállítva a Bajcsy-Zsilinszky úti és agykörúti kereszteződésnél a zavaró járműforgalmat. Az ablakokból kihajoltak és integet­tek a lakók, a járókelők pedig csatlakoztak a menethez vagy a járdán követték azt. A felvonulók között nagy számban osztogatták "A Duna Védelmében" cí­mű röpiratot és "Az Erdélyt Védő Független Bizottság" felhívását a romániai falvak lerombolása ellen tervezett június 27—i tüntetésben való részvételre. Az osztrák nagykövetség épülete előtt a tüntetés résztvevői meghallgatták az ^ Ausztriához küldött tiltakozás szövegét, elénekelték a magyar Himnuszt és- amire régen nem volt példa - megtapsolták a rendőrséget korrekt magatartá­sáért és az útvonal biztosításáért, majd a szervezők felkérésére a tömeg szét­oszlott. A nagykövetségre négytagú küldöttség - köztük Vargha János - vit­/ r*f a » i A •trmm A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják. L_________________________________________________________________________________________________________________________________________________í

Next

/
Thumbnails
Contents