1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
1 lete, és azóta sem sikerült új időpontot találni a rendezvényhez. é A tegnapi összejövetelen három előadás hangzott el. Kovács András szociológus történeti áttekintést adott a zsidóság asszimilációjának folyamatáról, és arra a következtetésre jutott, hogy a vallásosság csökkenése, a társadalmi és iskolai elkülönülés megszűnése, az urbanizációs hatások miatt a zsidó közösség felbomlott és az asszimiláció korszaka lezárult. Erős Ferenc pszichiáter a Holocaust - a náci tömeggyilkosságok - társadalmi és egyéni lélektani következményeiről beszélt: a túlélés pszichológiájáról és az emlékek elfojtásának lelki mechanizmusáról. Gadó György, a Magyar Zsidó című szamizdat folyóirat szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy a közösségi identitástudat elveszítése súlyos következményekkel jár - s ezt nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom megtapasztalta. A magukat zsidónak érzők és vallók számára megoldást csak egy megújult demokratikus Magyarország hozhat, ahol kisebbségként, etnikai közösségként integrálódhatnak a nemzet egészébe. A vita igen hosszúra nyúlt. Többször felvetődött a zsidó kultúra és a hagyoü mányok ápolásának, a vallási és kulturális szervezetek létrejöttének akadályoztatása a mai Magyarországon. Sok szó esett a vélt és a valóságos antiszemitizmus okairól, megjelenési formáiról és a zsidóság felelősségéről is: mint Szász István újságíró mondotta, a rossz ügyet képviselő zsidók többszörösen bűnösök az antiszemitizmus kialakulásában. A jelenlevők többsége azt a nézetet képviselte, hogy az antiszemitizmusra is csak a demokratikus viszonyok megteremtése hozhat igazi megoldást. A vita során Bogád Antal egy kisebbségvédő bizottság felállítását javasolta, Holczer Tibor könyvárus pedig felolvasta az Országgyűléshez küldött közérdekű javaslatát: a Magyar Népköztársaság állítsa helyre a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.- 2 -
