1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í t €€ m&m&Jk (§) O KTÓ B ER» \ 1 f/A íll^rw ssasa © sast® ^rvf} 1\\ i / í vil U k <-t? © aa(DÍi@/iiik!Al Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 96/1988 1988. április 23. £ Környezetvédelmi egyesületet alakítottak a Hazafias Népfront keretében Amint arról már aznap este riportműsort sugárzott a magyar televízió és hírt adott a rádió, másnap pedig a napisajtó is, pénteken - április 22-én - délután a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében megalakult a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. A szervező bizottság elnöke, Dr. Antóni Ferenc, az Orvostudományi Egyetem biokémiai intézetének vezetője volt, és az alakuló ülésen V.Nagy Imre egyetemi tanár elnökölt, aki elmondotta, hogy mintegy 700 környezetvédelmi klub és kör működik már Magyarországon és tevékenységük összehangolására hozták létre a Népfront keretében, hosszú szervező munkával ^ az új, országos egyesületet. A pénteki ülésen a mintegy 200 meghívott résztvevő megszavazta az alapszabályzatot s megválasztotta az egyesület intéző bizottságát és - Dr.Antóni Ferenc személyében - az elnökét is. A természetvédelem az elmúlt években egyre nagyobb közérdeklődést kiváltó kérdéssé vált Magyarországon és egy idő óta már minisztériuma is van. A mozgalmat megindító és szívós küzdelmet folytató független környezetvédők - mindenekelőtt a Duna barátai - már több kísérletet tettek egyesületalakításra, de terveik a hatóságok merev ellenállásán mindig is elbuktak. 1984 elején a "Duna Tájvédő Egyesület"-et akarták létrehozni, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal - az OKTH - azonban addig húzta-halasztotta az engedély megadását, amíg akkori elnöke, Gonda György nyugalomba nem vonult. A hivatal új elnöke, Dr.Ábrahám Kálmán viszont - aki ma a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára - tavaly írásos határozattal tiltotta meg a "Duna Környezetvédő Egyesület" megalakítását. A természetvédők ennek ellenére klubok, körök rendezvényein tovább ismertették javaslataikat, leveleket, beadványokat küldtek a hatóságokhoz, sőt az Országgyűléshez is, a bősnagymarosi vizierőmű-rendszer megépítése ügyében pedig népszavazást követeltek és több mint 1 0 000 aláírást gyűjtöttek össze a környezetkárosító terv megvalósítása ellen. Végül a múlt hónapban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természetvédelmi Klubja rendezésében - számos kör és klub részvételével - tanácskozást tartottak, munkájukat összehangoló hálózatot hoztak létre és útjára $ indították "Túlélés" c. lapjukat. A függetlenek mozgalmával ellentétben a most megalakult országos egyesület szabad utat kapott, sőt vállalkozói tevékenységre is akadály nélkül szerzett engedélyt. Igaz, ez a felülről létrehozott új egyesület a jelek szerint nemigen kívánta segíteni a függetleneket. A szervező bizottság nem vette igénybe az ELTE Természetvédelmi Klub felajánlott segítségét, és érdemben a klub egyetlen javaslatára sem volt tekintettel. Az alakuló ülést szokatlan körülmények között tartották meg. Habár az alapszabályzat-tervezet szerint csak a körök, klubok képviselői - a száz tagonként választott küldöttek - rendelkeznek szavazati joggal, a gyűlésre név szerint hívtak meg előre kiválasztott személyeket és a kétszáz meghívott közé mindössze hat független környezetvédő került. A mozgalomban mindeddig ismeretlen eljárást alkalmaztak: a kiküldött, sorszámozott meghívók átruházása tilos volt, s csupán egy személy - a címzett - mehetett be velük. A megjelentek kettős ellenőrzésen haladtak keresztül, és akinek nem ^ volt meghívója, azt őrség vezette ki - nem a leggyengédebben - a Magyar Tudományos Akadémia székházából. Az alapszabályzat-tervezet csupán ötévenkénti vezetőség-újraválasztást és háromévenkénti küldöttgyűlést írt elő. Az egyesület demokratikus működését eleve meghiúsító időtartamokat sikerült ugyan a gyűlésen három, illetve másfél évre A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
