1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
/ 1 <€ (g) QKrTQBER» \ 1 f/Á SlA. S3ASAB SAST© /^/\fl l\| * I /iítIM d) sa(Df}»®/íjiJJl Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 88/1988 1988. április 20. Budapesti megemlékezés a varsói gettófelkelésről. Levél Marék Edelmannhoz. Hatvanegyen írták alá Budapesten azt a levelet, amelyet az 1943-as varsói gettófelkelés 45. évfordulója alkalmából kedden küldtek el Marék Edelmannhoz, a felkelés egyetlen életben maradt vezetőjéhez. A levél Kelet-Európa történetében a legborzalmasabb, de ugyanakkor az egyik legfontosabb eseménynek nevezi a varsói zsidók felkelését, mert közel egy hónapig tartó ellenállásukkal bebizonyították, hogy hamis a náci diktatúra propagandája - az erőszak m nem old meg mindent. A levél kitér arra, hogy részt vettek zsidók 15 hónappal később a nem zsidó lengyel hazafiak németellenes felkelésében is, amelynek vérbefojtását egy másik - a szovjet - diktatúra tette lehetővé, majd emlékeztet a kommunista rendszer 1952-53-as és 1968-as antiszemita kampányaira. Marék Edelmann tevékenysége - az 1943-as felkeléstől a Szolidaritás 1 980-81-es mozgalmában való részvételéig megmutatja, hogy a szabadságküzdelmek oszthatatlanok és örök életűek. "Mi, magyar demokraták - fejeződik be az Edelmannhoz küldött levél - vallásra és származásra való tekintet nélkül üdvözöljük Önt egy olyan jövő reményében, amely immár nem a diktatúrák eszményeihez' fog igazodni." Budapesti fiatalok egy csoportja szeretett volna a zsidó egyházközség nyilvános és legális rendezvényén megemlékezni az évfordulóról, de az utolsó pillanatban kiderült, hogy a Bethlen téri rabbi - ákivel a megbeszéléseket folytatták - nem tartja meg a tervezett ünnepséget. Helyette a budapesti Alternatív Kulturális Centrumban - egy magánlakásban - rendezett április 19-én este a demokratikus ellenzéki mozgalom néhány résztvevője megemlékezést, amelyen elsőként Mikes Tamás mondott beszédet. A varsói zsidók harca - mondotta - nemcsak az akkori Európa egyik erkölcsi fáklyája volt, hanem itt ismertek a zsidók kétezer év után ismét önmagukra, s tragikus áldozatuk vezetett el végülis Izrael állam 1948-as megalakulásához. Szalai Pál szerint a gettófelkelés és vérbefojtása a mélypontja volt az erőszak korszakának, amely 1917 óta az ö egész világot elborította a diktatúrák különféle formáiban. Szalai annak a reményének adott kifejezést, hogy az áldozat nem volt hiábavaló és az emberiség az emberiesség felé halad. Gadó György a gettó harcának arra a tanulságára mutatott rá, hogy nem lehet megkerülni az erkölcs parancsait, s ha magunktól nem nézünk szembe velük, rákényszerítenek erre ellenségeink. Lelkileg meg kell erősítenünk magunkat, föl kell lépnünk jogainkért, és mindez nem csak a zsidókra igaz - fejezte be beszédét Gadó György. Végül Tóth Tamás virágkertész szólt néhány szót. Ő nem zsidó - mondotta -, de van mondanivalója. Szeretné, ha a mai magyarokban is lenne annyi lelki erő, mint amilyen az akkori zsidókban volt és ami elvezette őket az erkölcsi győzelemhez. s % A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
