1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£\Jb «€ MAGYAR (g) líl^Wr^ sSASAkSAOT® IvT I / i tvl ^l ff @^5?/I ■. gu I) aa0í\(^/r\ »Jn V Szerkesztő: Krassó György » 24/D Little Russell Street * London. WC1A 2HN * Te!. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) ! 81 /1988 1988. április 14. A "Szabad Románia11 szervezet bizottságot alakított Budapesten Kedden, április 12-én este az Erdélyből néhány, évvel ezelőtt Magyarországra áttelepült Ara-Kovács Attila budapesti lakásában sajtóértekezletet tartottak a "Románia Libera" - Szabad Románia - szervezet képviselői. A sajtóértekezlet franciául folyt, magyar tolmácsok segítségével. A Szabad Románia szervezet már többször adott hírt magáról, és most valamivel többet lehetett megtudni kilétükről. A szervezet - mint képviselői a sajtóértekezleten elmondották - Romániában működik, főleg Temesváron, Nagyváradon és Aradon, és természetesen illegálisan. Néhány résztvevőjük Magyarországon bizottságot alakított, és feladatuknak elsősorban azt tartják, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül támogassák a Romániából elmenekülteket és igyekezzenek segítséget szerezni számukra mind magyar részről, mind nyugati forrásokból. A sajtóértekezletet Cornel Rosca vezette, s részt vett rajta Maria Chiorean, Teodor Petrus és Michail Anghel, a görögkeleti ortodox egyház papja - a Szabad Románia szervezet budapesti bizottságának tagjai. A sajtóértekezleten mindenekelőtt ismertették azt a táviratot, amelyet Olivér Cordelhez, Ausztrália budapesti nagykövetéhez küldtek. Tiltakoznak benne Causescu ausztráliai meghívása és fogadása ellen, ami - a távirat szerint - a 23 milliós román nép érzéseinek semmibe vételét jelenti. A továbbiakban főként a Romániából Magyarországra menekültek - s ezen belül a román nemzetiségűek - helyzetéről volt szó. Nagyobb részük tovább szeretne vándorolni egy harmadik országba, elsősorban az Egyesült Államokba, Kanadába, illetve Ausztráliába. Ehhez a magyar hatóságoktól semmiféle segítséget nem kapnak, és helyzetük teljesen bizonytalan. Nemrégiben mintegy harmincukat behívatták a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalba - a KEOKH-ba -, s felkérték őket, hogy térjenek vissza Romániába. Kitoloncolásra eddig nem került sor. A sajtóértekezleten elmondották, hogy a román nemzetiségű menekültek - akik általában egy szál ruhában érkeztek - 1000 Ft egyszeri segélyt kapnak a Vöröskereszttől, munkavállalási lehetőségük és lakásuk nincsen. Bármilyen üres épület, barakk is segítene rajtuk, sőt már katonai sátrak is valamilyen megoldást jelentenének, de eddig semmit sem kaptak. A Szabad Románia szervezet magyarországi bizottsága szerint Ceau$escu azért engedi meg emigrálásukat, mert tudja, hogy a nyugati határok zárva vannak, s így súlyosbítják a magyar- országi problémákat és nehezítik a magyar kormány dolgát. A bizottság szeretné elérni, hogy nyugati szervezetek és kormányok anyagi támogatást folyósítsanak a Romániából menekültek számára. A csoport igyekszik együttműködni a hivatalos magyar hatóságokkal, de kapcsolataik minimálisak, s így főleg a spontánul alakult magyar társadalmi kezdeményezések segítségére számítanak. A sajtóértekezleten jelen volt a Budapesten nemrégiben alakult Menedék Bizottság két képviselője is, akik elmondották, hogy tárgyalásokat ■ folytatnak egy magyar bankkal Nyugatról küldött pénzsegélyek letétbe helyezéséről és arról, hogy a harmadik országba tovább utazók kemény valutában megkaphassák a rájuk eső összeget. A Menedék Bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy megállapodásra jutottak a Magyar Vöröskereszttel, és az "Ak- tions Komitát Siebenbürger" nyugat-német társadalmi segélyszervezet öt kamionrakományt kitevő segélyszállítmányát a Vöröskereszt közvetítésével a Menedék Bizottság fogja szétosztani, az ajándékozók képviselője pedig ellenőrizheti az elosztást. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
