1988. március (32-68. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£ ' k <£ MAGYAR (g) ©J£FÍ>©íER» \ 1 f/A Sli^ív, S3AS&BSAST© ^r\f| \V| i 1Jljií!J1M&SQí?zl‘í7 I) aa0 l^@/í1ÍÍmA Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) i 62/1988 1988. március 23. A "Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté"-nek ideiglenes programja * Kedden délután a budapesti Kossuth Klubban folytatódott a független szakszervezetük megalakítására készülő tudományos dolgozók megbeszélése. Először több mint egy hónappal ezelőtt, február 19-én gyűltek össze - több mint 300-an - a budapesti Rakpart Klubban azért, hogy megvitassák terveiket, elképzeléseiket. Hasonló kezdeményezésre már hét évvel ezelőtt, 1981-ben is sor került - akkor a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében -, de a SZOT és a hatóságok merev ellenállása következtében a terv csak terv maradt. Most - pontosabban: még a múlt év végén - az MTA Történelemtudományi Intézetének dolgozói indították el ismét a független érdekképviselet létrehozására irányuló mozgalmat, amihez azonnal csatlakoztak a tudományos kutatók és oktatók más intézményei. A Szakszervezetek Országos Tanácsa még csak tárgyalni sem volt hajlandó velük, saját szakszervezetük a Közalkalmazottak Szakszervezete - pedig egy február 2-án az MTA kutatóintézeteinek szakszervezeti vezetőivel rendezett találkozáson éles vita után elutasította a dolgozók kezdeményezését. A Rakpart Klubban tartott összejövetel után a magyar rádióban, TV-ben és sajtóban március 1-én közzétették a SZOT állásfoglalását, amely elítélte az - úgymond "egységbontókat" és egyebek mellett "sanda politikai szándékokkal" is gyanúsította őket. A tudományos dolgozók nyilatkozatban válaszoltak a SZOT vádaskodásaira, ezt azonban a hivatalos magyar sajtó nem közölte, így azt csak most, a keddi vitán olvashatták fel. Közben az alakulóban lévő új szakszervezet - ideiglenes nevén a "Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete" - rendszeresen ülésező koordinációs bizottságot hozott létre, és munkacsoportjai megkezdték az alapszabályzat részletes kidolgozását. Ezután gyűltek össze újra március 22-én délután a Kossuth Klubban, ahol Őry Csaba, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa ^ ismertette kezdeményezésük történetét és jelenlegi állását. A tanácskozáson ezután Szalai Júlia szociológus olvasta fel a koordinációs bizottság által összeállított "Alapelvek"-et, amit csupán vitaanyagnak szánnak, hiszen végleges döntést csak maguk az új szakszervezet tagjai hozhatnak majd. Ezt követően az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen dolgozó Léderer Pál ismertette a SZOT elnökségének állásfoglalását bíráló nyilatkozatukat, valamint egy tájékoztató levelet, amelyet a másik két dokumentummal együtt mintegy 2000 címre - szakszervezeti bizottságokhoz, kutatócsoportokhoz és magánszemélyekhez - küldenek szét. Ezután vita következett, amelynek során nemcsak tudományos dolgozók szólaltak fel, hanem például Bogád Antal postai dolgozó is, aki elmondotta, hogy szakszervezetétől semmilyen segítséget nem' kapott, amikor nemrégiben politikai okokból 2000 Ft keresetcsökkenéssel járó más beosztásba helyezték és gyermekeit rossz lakáskörülményekre hivatkozva állami gondozásba akarták helyezni. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete koordinációs bizottságának "Alapelvek" című vitaanyaga leszögezi, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek semmilyen valóságos érdekképviseleti szervezettel, és a költségvetési elvonások, az infláció és az elbocsátások mai viszonyai között halaszthatatlan feladat az új társadalmi érdekvédelmi formák megteremtése. A megalakítani JL% A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
