1988. január (1-16. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

, lu&GríSZZXá mii 24/D j-ittle RwiscII Street, LONDON, W.C.i -TtUH-W 2< Zó • G. Krassé i 13/1988 1988. január 26. Rusai Lászlót elmebetegnek nyilvánították. A Rusai-bizottság 5.sz. közleménye. íj Január 25-én tette közzé a budapesti Rusai-bizottság (Bereczki Vilmos, Fitos Vilmos, Konrád György, Lengyel Gabriella, Philipp Tibor, Solt Ottília) újabb - ötödik - közleményét a közel három hónap óta börtönben, majd zárt elmeosztályon tartott Rusai László hatvani lakosról. A közleményt kivo­natosan ismertetjük. A nyomozati szervek - kezdődik a közlemény - "az elmúlt napokban több írásos tájékoztatást indítottak útjára, amelyek ugyan azzal a szándékkal születtek, hogy az ügy korrekt jogszerűségét dokumentálják, azonban in­kább a törvénytelenségekre világítanak rá, sőt maguk is törvénysértők." A Legfőbb Ügyészség január 6-i levele arról értesítette a Rusai-bizottság egyik tagját, hogy a bizottság beadványát átküldték a Heves megyei fő­ügyészséghez. Január 13-án a Heves megyei főügyész a Rusai-bizottság egy másik tagját írásban arról tájékoztatta, hogy az izgatás büntette miatt már korábban is eljárás alá vont Rusai László ellen ugyanilyen váddal in­dult ismét eljárás, de orvosszakértői vélemény alapján - büntethetőséget kizáró ok, kóros elmeállapot miatt - a büntetőeljárást megszüntették. A főügyész szerint "az eljárás során ügyészi intézkedést igénylő törvénysér­tés vagy mulasztás nem történt". 1 988. január 20-án a Heves megyei Népújság jelentetett meg közleményt, amelyben tényként állapították meg, hogy Rusai elkövette a terhére rótt bűncselekményeket, és ugyancsak leszögezték, hogy Rusai elmebeteg. A közleményt a Magyar Rádió többször bemondta hírműsoraiban. Végül január 19-én kelteződött a Heves megyei rendőrfőkapitányság hatá­rozata a Rusai ellen folytatott nyomozás megszüntetéséről. Ez a határozat - amint a Rusai-bizottság 5. sz. közleménye mondja - "ismét meglepetéssel szolgált". Kiderül belőle, hogy Rusai ellen nemcsak a már ismert okból - ellenséges szövegek kiírása - miatt folyt eljárás, hanem hatóság megsér­tése miatt is, s ezt az újabb bűncselekményt Rusai éppen a Heves megyei rendőrség ellen a budapesti Katonai Ügyészségnél tett írásos panaszában követte volna el. A határozatból az is kiderül, hogy a Rusainak tulajdoní­tott ellenséges tartalmú feliratok a következők voltak: "Ruszkik haza!", "Szabadságot!" és "Fasiszta rendőrök". A nyomozást megszüntető határo­zat kimondja, hogy Rusai elmebeteg, mégpedig "téveszmékkel jellemezhető hasadásos elmezavarban szenved. A bűncselekmények elkövetésekor is már elmebeteg volt: képtelen arra, hogy cselekményeinek következményeit fel­ismerje és e felismerésének megfelelően cselekedjék." A Rusai-bizottság 5.sz. közleménye behatóan elemzi a fenti levelek, határo­zatok és közlemények tartalmát. A személyiséghez fűződő jogok megsérté­sének minősíti a Heves megyei Népújság és a Magyar Rádió eljárását - azt, hogy "A nagy nyilvánosság előtt oly tettek elkövetését tulajdonítják Rusai­nak, amelyeket nem bizonyítottak be". Bírósági ítélet hiányában legfeljebb alapos gyanúról lehetne beszélni. A személyiségi jog megsértése az is, hogy "ország-világnak azt adják tudtára Rusairól - teljes nevének és lakhelyének említésével -, hogy elmebeteg. ... Lehet, hogy a közleményt kiadó rendőri szervek nem ismerik a törvényt, de lehet, hogy - akár törvényszegés árán is - szívesen propagálják, hogy aki ellenséges, az tébolyult".

Next

/
Thumbnails
Contents