1988. január (1-16. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
nffi 24/D Little Rutsell Street, LOM D 0 NI, W-C.L -TeMH-wo n ze • G. Krasaé 10/1988 1988. január 20. Sajtóértekezlet egy budapesti magánlakásban 346 aláírás került tegnap délig annak a nyilatkozatnak a szövege alá, amelyben magyar értelmiségiek őszinte szolidaritásukról biztosították a Ceausescu- diktatúra ellen küzdő román népet, kifejtve azt a meggyőződésüket, hogy csak a népszuverenitáson nyugvó tisztességes demokráciában, a többség boldogulásával együtt oldhatók meg a nemzeti kisebbségek problémái is. A nyilatkozat szövege és az eddigi aláírók névsora tegnap került nyilvánosságra azon a két óra hosszat tartó sajtótájékoztatón, amelyet déli 12 órai kezdettel Für Lajos történész budapesti lakásában rendeztek meg. Az értekezleten Vásárhelyi Miklós történész - Nagy Imre 1956-os sajtófőnöke és későbbi vádlott-társa - elnökölt, és a szolidaritási nyilatkozat aláíróinak képviseletében Csoóri Sándor költő, Mészöly Miklós író. Bodor Pál publicista, Kiss Cy. Csaba filozófus és Tolnai Gábor irodalomtörténész válaszolt a tudósítók kérdéseire. Számos nyugati - angol, amerikai és német - újságíró jött el a sajtótájékoztatóra, az ismertebb magyar napilapok és folyóiratok azonban nem képviseltették magukat, csupán a társadalompolitikai klubok lapjának, a központi egyetemi lapnak és független szamizdat - folyóiratoknak- így a Beszélő-nek és a Határ/idő/napló-nak - szerkesztői jelentek meg. Megnyitó beszédében Vásárhelyi Miklós elmondotta, hogy szeretné, ha a magyar, román és angol nyelven közreadott szolidaritási nyilatkozat üzenetét az egész világon megismernék. "A valóban demokratikus államok Közép- Európájáért folyó harcban - mondotta Vásárhelyi Miklós - a magyar és a román nép közös ellensége a diktatúra. Az itt élő kisebbségek helyzetét is csak olyan politikai változás rendezheti, amely demokratikus viszonyokat teremt a politikai, gazdasági és társadalmi élet minden területén." Bodor Pál és Mészöly Miklós szintén kiemelte, hogy a nyilatkozat nem az erdélyi magyar kisebbség szűkén értelmezett érdekeit kívánja szolgálni, hanem az egész román politikai élet demokratizálásáért emel szót, remélve ugyanakkor, hogy a demokratikus változások a magyar kisebbség helyzetén is javítanának. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi román vezetés nacionalista érdeke a magyar kisebbség elüldözése Erdélyből, mert értelmiség nélkül elsorvad a közösség magyarságtudata. A magyar kormánynak nemcsak politikai, de erkölcsi felelőssége is az, hogy tegyen valamit az erdélyi magyarokért. Csoóri ezután az 1 956-os magyar forradalom melletti korabeli külföldi kiállásokat és szolidaritásnyilatkozatokat idézte fel. Dégány Attila, a magyarországi klubmozgalom nevében arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok áttelepedése nem hozhat igazi megoldást, és a magyar kormánynak- többek között a külföldi tájékoztató tevékenység fokozásával - el kellene érnie, hogy a romániai magyarok emberi módon élhessenek szülőföldjükön. A sajtóértekezleten a külföldi újságírók számos kérdést tettek fel. Nick Thorpe, a BBC tudósítója a Magyarországon tartózkodó erdélyi menekültek kiutasításával kapcsolatos fejleményekről érdeklődött. Bodor Pál megerősítette, hogy január elején kiutasításokra került sor, Für Lajos pedig elmondotta, hogy tudomása szerint kb. 160 romániai menekültet utasítottak ki Magyarországról, de a határozatokat azóta visszavonták. Hivatalos < nyilatkozatot minderről nem tettek közzé. Az Erdélyből 1 983-ban Magyarországra áttelepült Ara-Kovács Attila filozófus ehhez hozzátette, hogy értesülései szerint még a határozatok visszavonása előtt tizenketten eleget tettek a felszólításnak és visszamentek Romániába. Az újságírók további kérdéseire válaszolva többen kifejtették, hogy a Charta '77 mozgalom résztvevőinek február 1-ére a Ceau$escu-rendszer ellen meghirdetett tüntetését szívből üdvözlik, de Magyarországon nem terveznek hasonló demonstrációt, mert ezt megsinylenék a Romániában élő magyarok.
