1988. január (1-16. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

itoee^^ű OTMÍ 24/D Líttle Russcll Street, LONDON, W-C.i - Tel. <R-4ao 2< 2<5 • G. Rrassé 1 /1988 1988. január 1. Az elmúlt év mérlege 1987-et harminc év óta nem tapasztalt politikai és gazdasági zűrzavar jelle­mezte Magyarországon. A hatalom több évtizedes öntömjénezés után kényte­len volt beismerni a gazdasági csődöt, de ennek terheit a dolgozókra há­rítja. Az ország külföldi adóssága megközelíti a 20 milliárd dollárt. Az év folyamán többször emelték a fogyasztási cikkek árát, és december végén csaknem minden árut érintő, példátlan arányú - egyes termékeknél 100 %-ot meghaladó - áremelést jelentettek be. A gyermekbútorok például - a hivata­los közlemény szerint - átlagosan 244 %-kal drágultak meg. Az új árak január 1-jén lépnek érvénybe. Több gyárat bezárnak, és a munkások százezrei kerülnek az utcára. A mai naptól - 1 988. január 1-től - a lakosság személyi jövedelemadót fizet, az árakat pedig tovább növeli az általános forgalmi adó (VAT) bevezetése. Kádár népszerűsége a múlté - lemondását minden oldalról követelik. A kormány élére még nyáron Crósz Károly, a volt budapesti párttitkár ke- N rült. A pártvezetésben előre lépett Berecz János. Mindkettőjükről közis­mert, hogy neo-sztálinisták - a "kemény vonal" hívei -, most azonban "gorbacsovi" stílusban beszélnek. Grószék Jaruzelski tábornokkal igyekeznek szoros kapcsolatokat kiépíteni és egyeztetni politikai lépéseiket. December 2-án - Jaruzelski budapesti látogatásának befejeztével - Kádár és a tábornok szerződést írt alá "a két ország közti kapcsolatok fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjáról". Változásokat követel a társadalom minden rétege. Az ellenzék radikális reformprogramot tett közzé, az ún. "népi írók" Lakihegyen tanácskoztak és "Demokrata Fórum" néven létrehozták saját szervezetüket. Neves tudó­sok, írók, művészek nyílt levéllel fordultak az országgyűlési képviselők­höz, kérve, hogy ne hagyják jóvá az országot nyomorba és gazdasági káosz­ba taszító, átgondolatlan kormányterveket. A munkások elégedetlenségét röpcédulákról, fegyverraktárak kifosztásáról, gyárépületek felgyújtásáról keringő, ellenőrizhetetlen hírek mutatják. A bomlás kikezdte a pártappa­rátust is: Széles körben vitatják a Jogi Egyetem egyik professzorának "Reform és demokrácia" című, a párt politikáját keményen bíráló tanulmányát. A környezetvédők a hivatalos tilalmak ellenére új és új akciókat szerveznek. Az erdélyi magyar kisebbség egyre keservesebb sorsáért aggódók azt követelik a párttól és a kormánytól, hogy tegyen valamit a Romániában élő magyarokért. A demokratikus ellenzék november végén nemzetközi szemináriumot szerve­zett Gorbacsov reformjainak' európai hatásairól és az európai demokratikus mozgalmak együttműködéséről. A szeminárium megtartását a hatalom végül is képtelen volt megakadályozni. A kétszáz résztvevő fele külföldről érke­zett. A szemináriumon sok szó esett a szolgálatmegtagadókról; Keszthelyi Zsolt szabadon bocsátása érdekében levelet küldtek Kádár Jánoshoz. A lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogának elismerése Magyarországon is a demokratikus ellenzék egyik fő követelésévé vált. Diószegi Olga szegedi egyetemi hallgató szeptemberben a lengyelországi Bydgoszczba utazott, és részt vett a szolgálatmegtagadók bebörtönzése ellen folytatott tiltakozó éhségsztrájkban. _____.______ ____________________________ J

Next

/
Thumbnails
Contents