1987. Különkiadvány, 1987.03.12. / HU_BFL_XIV_47_1
« A publikációi normák és a szerkesztői felelősség lazulása miau csak részlegesen sikerüli érvényt szerezni a PB 1980-as és 1982-cs határozatában az űn. „kettős publikálússnl" kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásának. A „kettős publikálásra” vonatkozó határozati pont érvényesítéséhez hiányoznak • szilárd jogi alapok; de az irányitó szervek és a szerkesztőségek sem voltak mindig következetesek. A fő ok azonban az, hogy a humán és társadalomtudományi értelmiséggel, és a szerkesztőségekkel nem sikerQH maradéktalanul elfogadtatnunk a „kettős publikálással” kapcsolatos álláspontunkat. Ez politikai munkánk gyengeségeit tükrözi. Az értelmiségi közvélemény egy része az Illegális kiadványok létezését a véleménynyilvánítás szabadsága jelének tekinti, s nehezen fogadja el, hogy szerzőket, különösen írókat kiért marasztaljanak cl, mert írásaikat — amit legális orgánumok politikai okokból nem publikálnak — ilyen kiadványokban jelentetik meg Az értelmiség körében végbement ideológiai fellazulás tünete, hogy a humán- és társadalomtudományi értelmiség növekvő része nem vállalja a vitát az ellenzékkel. Az.ellenzéki megnyilvánulásokkal szembeni nyílt vitát • párttag vagy a párthoz közel álló ériclmi- ségiek is egyre nehezebben vállalják, részben az ellenzék nem egyértelmű kezelése miatt. Egyesek közülük eleve nem szívesen vállalják a közvélemény előtt nem ismert nézetekkel való vitát; mások úgy Ítélik meg a helyzetei, hogy az ellenzéki tevékenység ma már túl van a „politikai kezelhetőség" határain, s nem kívánnak részt vállalni olyan ideológiai vitában, amely az adminisztratív’ intézkedések „bevezetője" és előkészítője. Ez a magatartás maga is hozzájárul az ellenzéki befolyás térnyeréséhez. 6. Az ellenzéki-ellenséges csoportok törekvéseinek politikai elszigetelésében, demonstratívnek szánt akcióik meghiúsításában az illetékes területi és helyi pirtszervek aktív munkát fejtettek ki, és jelentős szerepük van abban, hogy az elmúlt években az ellenzéki csoportok akcióit lényegében politikai eszközökkel sikerült korlátok között tartani. A felsőoktatási intézmények, kollégiumok, művelődési házak munkáját irányító és felügyelő pártszervek ilyen irányú tevékenységében azonban — sokszor a kellő informáltság hiánya miatt — hiányosságok tapasztalhatók. A helyi párt- és KISZ-szervek, a felsőoktatási intézmények és művelődési házak vezetői sokszor nem fordítanak kellő figyelmet a különféle értelmiségi vitaestek és ifjúsági rendezvények megfelelő politikai előkészítésére, az egyetemi és főiskolai lapokra, folyóiratokra, kiadványokra. Nem megoldott a művelődési hazák, klubok műsorainak engedélyeztetése sem, pontosabban az engedélyeztetés jelenlegi rendje mellett nem biztosíthatók a szükséges politikai garanciák Sok esetben túl későn, vagy a rendezvények után derül ki, hogy a szervezők az ellenzéki-ellenséges csoportokhoz tartozó ismert személyeket kertek fel előadások tartására Gyakran a napirend és az előadók ismeretében sem gondoskodnak , arról, hogy elkötelezett, vitaképes szakemberek is részt vegyenek a rendezvényeken. Az egyetemek és főiskolák párt- és ifjúsági szervezeteinek sem kielégítő politikai munkája, a kellő politikai kontroll hiánya miatt mind gyakrabban jelennek meg problematikus, ellenzéki-ellenséges befolyást tükröző írások a felsőoktatási intézmények lapjaiban, kiadványaiban. V. Összegezve az ellenzéki-ellenséges tevékenység korlátozása és visszaszorítása térén 1982 óta szerzett tapasztalatokat, a legfontosabb feladat, hogy egyértelmű helyzetet teremtsünk az el- lenzeki-ellenséges tevékenység politikai „kezelése" terén. Egyértelművé kell tenni íz „ellenzékiség”, mint társadalmi jelenség és az ellenséges tevékenység közti különbséget. Adott nemzetközi környezet és feltételek mellett, a szocialista társadalom és a szocialista demokrácia mai fejlettségi szintjén a párt politikájával szembeni ellenzéki kriiikai-vilázó megnyilvánulások, sőt, ellenzéki vélemények, állásfoglalások megjelenése és létezése nem tekinthető társadalmi anomáliának. A szocialista társadalomnak és. a parinak az az érdeke, hogy a szocializmus fejlődési útjaival és alternatíváival kapcsolatos különböző nézetek és alternatívák felszínre kerüljenek, „pe szoruljanak föld alá”, és _ Spec.1/1987 - 7 7
