1987. december (144-152. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
; Ötnapos szeminárium az emberi jogok napja alkalmából moszkvai magánlakásokban Angliában eddig nem sok szó esett az emberi jogok közelgő napjáról - az újságok inkább azt találgatják, hogy miről fog a szovjet pártfőtitkár és az angol miniszterelnök-asszony tárgyalni december 7-én, amikor Mihail Gorbacsov - Amerikába menet - néhány órára Londonban megszakítja repülőútját. Más nyugat-európai országokban sincsen nagyobb készülődés december 10-ére - az emberi jogok napjára -, kivéve talán egyetlen eseményt: Bécsben az emberi jogokat védő nemzetközi társaság nagyszabású sajtóértekezletet kíván ren- ' dezni. / Más a helyzet Kelet-Középeurópában és a Szovjetunióban. Érthető a különbség: az alapvető emberi jogok puszta létezésére is mindenekelőtt ott gondolnak, ahol érvényesítésük akadályokba ütközik. Ezekben az országokban nem felejtik el az emberek, hogy legalább egy nap van, amit a világ az ő jogaiknak is szentel. Ma még nem tudjuk, hogy Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban vagy Kelet-Németországban hogyan fognak megemlékezni ezen a napon az emberi jogokról. Az viszont ismeretes, hogy a Szovjetunióban a Glasznoszty Sajtóklub nagyszabású nemzetközi szemináriumot kíván rendezni. A Glasznoszty Sajtóklub, amelyben főként szovjet börtönökből és koncentrációs táborokból a közelmúltban szabadultak vesznek részt, júniusban kezdte megjelentetni tájékoztató kiadványait, és eredetileg novemberre tervezte nemzetközi szemináriumának megtartását, de az időpontot végül december 10-ére, az emberi jogok napjára halasztották. Hivatalos engedélyt és termet természetesen nem kaptak, és a tizenegy témával foglalkozó szemináriumot moszkvai magánlakásokban kívánják megrendezni egymást követő öt napon keresztül. A rendezők és előadók között megtalálható csaknem minden régebbi, illetve jelenleg is működő polgárjogi csoport és független békemozgalom vezetője, s köztük van Larissa Bogoraz, az 1986. december 8-án a Christopol börtönben meghalt Anatolíj Marcsenko özvegye is. A szemináriumnak már megvan a pontos napirendi terve és programja. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az emberi jogokat illető nemzetközi egyezmények értelmezéséről lesz szó; arról, hogy az egyes országok jogrendszerében tükrözódnek-e ezek az egyezmények; és arról, hogy milyen garanciák vannak arra, hogy az egyezményeket a kormányok betartják és hogy mit tehetnek az állampolgárok a jogsértések ellen. A szemináriumra sok nyugati vendéget várnak a résztvevők, és szeretnék az ő véleményüket is hallani. Hogy megkapják-e a külföldiek a vízumot és hogy hányán és kik jutnak el ez alkalommal Moszkvába, az még a jövő titka. Tüntetések is várhatók ezekben a napokban: kivándorlási engedélyért a Szovjetunióban évek óta eredménytelenül folyamodó zsidók már bejelentették, hogy Moszkvában utcai tüntetéseket fognak rendezni. Lengyelországban idén májusban a Szabadság és Béke csoport, habár csak egy templomban, de végül is megtarthatta nemzetközi béketanácskozását. Budapesten két héttel ezelőtt egy zeneiskolában sikerült a demokratikus mozgalmak összefogásával foglalkozó nemzetközi találkozót összehozni. Jövő héten eldől, hogy a szovjet hatóságok felismerték-e, hogy a "Gla.sznoszty" propagandája nem lehet eredményes, ha az emberi jogok napján és a Reagan-Gorbacsov csúcs idején a gumibotot választják. / ff
