1987. november (125-143. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

i 4S flMMQtA&IAII mI 24/D little Roiseí! Street, LOM D 0 M, W-C.i -Tcl.Ol-W u ze • G. Krassé 1 31 /1987 1987. november 14. A lakiteleki értelmiségi találkozó közös nyilatkozata - a "Magyar Nemzet"-ben A Magyar Nemzet mai száma - egy interjúba ágyazva - közli az ún. népi irányzathoz tartozó magyar értelmiségiek szeptember 27—i lakiteleki tanács­kozásán elfogadott közös nyilatkozatot, amely az azóta eltelt hat hétben mindeddig nem kapott nyilvánosságot. Az interjút Tóth Gábor készítette Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával. Az interjú külön érde­kessége, hogy alig két nappal azután jelenik meg, hogy Grósz Károly mi­niszterelnök a Központi Bizottság ülését követően a magyar televízióban nem éppen rokoszenvező hangnemben nyilatkozott az ellenzéki megnyilvá­nulásokról. Mint ismeretes, Pozsgay Imre ugyancsak tagja a párt Központi Bizottságának. "A közmegegyezés hajszálerei" című interjúban Pozsgay kiáll amellett, hogy az egyesülési jog ne csak alkotmányba iktatott üres deklaráció legyen, hanem az állampolgárok ténylegesen is gyakorolhassák azt. A hatalomnak mondja Pozsgay - óriási toleranciát kell tanúsítania és tudomásul kell vennie olyan jelenségek előfordulását is, amelyek politikai rosszallását vált­ják ki. Az alkotmányos jogok gyakorlását azonban ilyen esetben is engedni kell, és a hatalom csak egyet tehet, "meggyőzni, vitában küzdeni a magunk elképzelte irány fenntartásáért". Az interjú nagyrészt a lakiteleki tanácskozással foglalkozik. Az ott elfoga­dott nyilatkozatról Pozsgay kijelenti, hogy "jogilag kifogástalan és az al­kotmány kereteiben, a közmegegyezés viszonyaiban is megállja a helyét, de politikai tartalmában sok vitatható és tovább vitatandó elemet tar­talmaz" . Az újságíró megjegyzi, hogy az olvasók nem ismerik ezt a nyilatkozatot, s így nemigen vitatkozhatnak róla. Pozsgay Imre ezután átadja a nyilatko­zat szövegét, amely a következőképp hangzik: "A magyar szellemi élet több mint másfélszáz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze 1987. szeptember 27-én, vasárnap Lakitelken. Erre a ta­nácskozásra meghívták Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmoz­galmi erejében megrokkant, önhitében és tartásában megrendült, kohé­ziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja, nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlévők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerül­hetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az or­szág és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva, az egybe­gyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a részt­vevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak vala­mennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a

Next

/
Thumbnails
Contents