1987. november (125-143. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
™©Í2^^ nffi 24/D Little RoíscII Street, LONDON, W.C.t -T*l. 04-4*0 z< 2e ■ G. Krossá 141 /1987 1987. november 28. "Reform és demokrácia" Három olyan évtized eltelte után, amikor a társadalmi problémák nyílt felvetését minden eszközzel tiltották, most új politikai kultúra kezd kibontakozni Magyarországon. Egymást követik a bátor hangú viták, és a kulturális életben is nyilvánossághoz jutnak eddig meg nem engedett hangok. A napokban vitte színre a Pesti Színház Csurka István Vizsgák és fegyelmik c. darabját, amit alig két évvel ezelőtt tiltottak be. A darabban egy jelképes "Ki mit tud?"-vetélkedő rendezősége, zsűrije és mezőnye mutatja be a hatalmat gyakorlók, az őket kiszolgálók és az alárendeltek eltorzult magyar világát. December 4-én a népi írók lakiteleki találkozóján megalakított Demokrata Fórum rendezi meg Lezsák Sándor költői estjét a szentendrei Petőfi Sándor hagyományőrző és társadalompolitikai egyesületben. A környezetvédők jóllehet egyesületük megalakítását a hatóságok nem engedélyezték - a napokban találkoztak a Bajcsy-Zsilinszky Körben teendőik megbeszélésére, a Ménesi úti jogász szakkollégiumban pedig előadást hallgatnak meg és vitát rendeznek eddigi sikereikről és kudarcaikról. A műszaki egyetem 405-ös klubjában november 30-án Miszlivetz Ferenc szociológus mérlegeli az alternatív társadalmi mozgalmak esélyeit. Lehetséges következményeit tekintve a legnagyobb fontosságú fejlemény azonban az olyan viták és programjavaslatok elszaporodása, amelyek teljes mértékben elvetik a pártideológia alapvető elveit és a kommunista hatalmi apparátus egész eddigi gyakorlatát. Ilyen álláspontot korábban csak a demokratikus ellenzék radikális képviselői vallottak, most viszont a bomlás a párton belül is megindult. Bihari Mihály politológus, a Jogi Egyetem tanára - aki a parlamenti képviselőkhöz szeptemberben intézett Nyílt levél száz aláírójának is egyike volt - már a lakiteleki tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom "totális válságára" eddig nem született igazi megoldási javaslat. Most, az elmúlt hetekben. Bihari több helyen, így a budapesti pártfőiskolán, majd november 26-án a Műszaki Egyetem Münnich Ferenc kollégiumában szabad pártnapon ismertette saját javaslatait. Szókimondó és az évtizedes tabukat semmibe vevő előadásait több órás éles vita követte mindenütt. Bihari "Reform és demokrácia" címmel, egy 170 oldalas sokszorosított kiadványban - számozott példányokban - is megjelentette programját. A tanulmány alcíme "Diagnózis és terápia". Bihari megállapítja, hogy a 40 éve uralkodó párt már régóta nem elveket követ, hanem görcsös félelmek rabja, s politikája hisztérikus, gyanakvó és kapkodó. Nem ura, hanem kiszolgáltatottja saját rendszerének, és félelmei erőszakosságot szülnek. Az utolsó pillanatig ragaszkodni próbál hatalmához, bár politikai módszereinek már lejárt az ideje. Politikájából hiányzik a morál, s ennek oka a párt bolsevik típusú megszerveződése, a kizárólagos hatalomra törés és a demokrácia elfojtása a párton belül és kívül egyaránt. A bolsevik párt - mondja Bihari - fejletlen országban került hatalomra, és eltorzult gyakorlatát rá- kényszerítette a fejlettebb kelet-európai országokra. A gazdaságot, a kultúrát és a jogrendszert egyaránt a pártvezetés önkényes döntései alá vetették. A párt azonban ma már saját elhatározásait sem képes végrehajtani, de a felelősséget a társadalomra hárítja, jóllehet kizárólagos hatalmából kizárólagos felelőssége is következik. A kivezető utat - a terápiát - Bihari abban látja, hogy a párt demokratikusan megújul, amit szerinte lehetővé tehet a párton belüli reformszárny [ ------------------------------------------------------ ---
