1987. július (87-98. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

87/1987 - 7 - n nyilvántartásba-vételre bíróságokat kellene felhatalmazni. Ezt a bíróságok csak akkor tagadhatnák meg, ha a közlési eszközök alapításának jogszabályban meghatározott, komoly érdemi akadálya van, pél- I

dául célja sérti az Alkotmányban lefektete'tt elveket.

E bíróságok gyakorolnának törvényességi felügyeletet a lapok fölött, náluk tehetnének indítványt esetleges jogszabály-, illetve társadalome.llenes sajtó- I

(rádió, tévé) tevékenység ellen, arra* felhatalmazott I

szervek és magánszemélyek. A bírósági döntés ellen fellebbezési lehetőséget kellene teremteni.

A közlési eszköz lehetőleg tartsa el magát saját bevételeiből.

Lehessen tehát lapokat, rádió-, tévéműsorokat üzleti vállalkozásként is kiadni, sugározni. Erre jogot kaphassanak ilyen célra alakuló vállalatok is. Emellett a társadalmi, kulturális, tudományos szempontok alapján támogatandónak tartott

szakfolyóiratok, más közlési eszközök, különböző országos fő- I

hatóságok és más támogatók költségvetéséből pénzügyi juttatás- I

bán részesülhessenek.

Mindezek nyomán átalakulhatna, megújulhatna a'magyar tömeg- I

tájékoztatási rendszer, jól szolgálva a reform-mozgalomhoz elengedhetetlen, pezsgő közélet kialakulását. Marx annak idején igy nyilatkozott a sajtóról, s ezt ma már valamennyi tömegtájékoztatási eszközre is érthetjük: "A sajtó nem egyéb, és ne is legyen egyéb, mint a mindennapi gondolkodása, és érzése egy

valóban népként gondolkodó népnek". Nos, a nyilvánosság reform- I

jával mi sem akarunk egyebet! I

Budapest, 1987. március 3o.

írták: I

Breitner Miklós Kocsis Györgyi I

Domány András Lázár Guy I

Ernőd Pál Lengyel László

Farkas Katalin Mélykúti Attila

Farkas Zoltán Pataki Judit I

Gálik Mihály Rejtő Gábor I

Gombár Csaba Szabó Gábor

Hahn Endre Szekfü András

Halmai Gábor Teressényi Tamás I

Hirschler Richárd Tibor Ágnes I

Kocsi Ilona Vásárhelyi Mária