1987. május (53-73. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
i,(^JoCTÍlSiEBtf-Jjy> Im&íí^r^ ml 2.A/D littU Rw»k«ll Street , LONDONI, WC i Te/.OÍ-4*0 K M • G. Kro»*<i 64/87 ^ 1987. május 15. Budapesten felavatták Raoul Wallenbeig szobrát. Emlékbeszéd hangzott el a demokratikus ellenzék nevében is. Több mint negyven év késéssel, ma délután 3 órakor leleplezték Raoul Wallenber szobrát - Varga Imre alkotását - Budapesten. Mint ismeretes, Raoul Wallenberg a második világháború utolsó évében menlevelek kiállításával, "védett házak” létesítésével, a Gestapo megvesztegetésével és^ megfenyegetésével budapesti zsidók tízezreit mentette meg a pusztulástól. Wallenberget 1945 januárjában a szovjet katonai parancsnokság letartóztatta, a Szovjetunióba szállította, s bár többen is találkoztak vele a börtönök és koncentrációs táborok Gulág-világában, megbízható értesülés máig sincsen további sorsáról. Wallenbergnek először 1949 áprilisában állítottak Budapesten emlékművet, de a szobor a leleplezése előtti éjszakán eltűnt a helyéről, majd felirat nélkül Debrecenbe került a "Biogal” gyár udvarára, onnan pedig Budapestre egy Üllői úti klinika kertjébe. Wallenbergről Magyarországon négy évtizedig nem lehetett beszélni, bár a XIII. kerületben egy kis utca mindvégig megőrizte a nevét. Az amerikai sürgetésre felállított uj szobor sorsa is szokatlan. Már egy hónappal ezelőtt helyére került a budai Szilágyi Erzsébet fasorban, de a május 2-ára tervezett leleplező ünnepség elmaradt. A Zsidó Világkongresszus május 6-ától 8-áig Budapesten ülésező végrehajtóbizottságának tagjai egy hivatalosan még át nem adott szobrot koszoruzhattak csak meg. Közben a "Magyar Hirlap" c. napilapban cikk jelent meg Wallenbergről, s ebben először Írták meg Magyarországon, hogy Wallenberg - úgymond - "a személyi kultusz áldozata" lett. A cikket "ellencikk" követte az "Uj Tükör"-ben és Budapesten az a hir terjedt el, hogy a "Magyar Hirlap" szerkesztője ellen fegyelmi eljárás indult s elbocsátották őt állásából. Az emlékmű felavatása tovább késett, és a tömegtájékoztató eszközök egyáltalában nem adtak hirt az ünnepség tervezett időpontjáról. Az elmúlt héten azonban már kitudódott, a szobor-leleplezés ideje, és egy gyermeknyomdával készült nem-hivatalos röplap tudatta, hogy május 15-én délután 3 órakor kerül sor rá. A bizonytalanság és titkolódzás mértékét mutatja, hogy a zenei műsor szolgáltatására már korábban kijelölt gimnázium zenekarát és énekkarát csak a legutolsó pillanatban értesítették arról, hogy milyen müvekkel kell szerepelniük az ünnepségen. '• A szobor felavatásán mintegy 300 főnyi közönség jelent meg, a kis teret rendőri készültség tartotta szemmel. A magyar Himnusz eléneklése után a Budapesti Fővárosi Tanács nevében hangzott el néhány szó, majd a Hazafias Népfront képviselője mondotta el beszédét. Ezután Bálint András színész elszavalta Radnóti Miklós "Erőltetett menet" c. költeményét, és az I.István Gimnázium tanulói adtak elő Bartók- és Bach-kórusmüveket. A szobor talapzatára koszorút helyeztek el a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront és a zsidó hitközség nevében, majd Wallenberg hozzátartozói, a svéd követség és az amerikai Wallenberg-bizottság koszoruzta meg az emlékművet. Az ünnepség már véget ért volna, amikor két virágcsokor került a koszorúk mellé. Gadó György helyezte el az egyiket, rajta kék szalagon a következő szöveggel: "Aki akár egyetlen árva lelket megment, olyan, mintha az egész világot mentette volna meg." A Talmudból vett idézet alatt a "Salom" aláírás /f __________._________________________I
