1987. május (53-73. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
rj -4* Mt/mmi m(jj$ Im&í/<si^ (fflil 24/D Littla Rv»»efl Street , LONDONI, WC.i • Ttl. 0<*4*O t< 2« . G. kraiié 60/1987 1987. május 12. Nem utazhat külföldre a magyar demokratikus ellenzéki mozgalom több résztvevője Az ellenzék visszaszorítására alkalmazott intézkedések közé tartozik Magyarországon az útlevél-kérelmek elutasítása. Legutóbb Sulyok Miklós matematikus, Mécs Imre mérnök és Solt Ottilia szociológus útlevél iránti kérelmét tagadták meg a belügyi hatóságok. A határozatokat - közelebbi indokolás nélkül - általában azzal indokolják, hogy az adott személy kiutazása a közérdeket vagy a közrendet sérti, Solt Ottilia kiutazási kérelmét viszont azzal az indokolással utasították el, hogy büntető eljárás van folyamatban ellene. Solt Ottilia ellen nem folyik büntető eljárás, ő maga legalábbis nem tud róla. Elutasították Vásárhelyi Miklós sajtótörténész kiutazási kérelmét is. Vásárhelyi az Olasz Szocialista Párt meghívására vett volna részt egy rEmzetközi történész konferencián. Szaporodik az útlevél-bevonások száma is, vagyis az olyan eseteké, amikor hosszabb időre kizárják a demokratikus ellenzéki mozgalom résztvevőit a külföldi utazás jogának gyakorlásából. Tavaly Pákh Tibor és Kőszeg Ferenc útlevelét vonták be öt évre azzal az indokolással, hogy korábbi külföldi tartózkodásuk idején "magyar állampolgárhoz méltatlan módon" viselkedtek. Most arról érkezett hir, hogy ugyaniyen indokolással Orosz István irodalomtörténész és kritikus útlevelét kobozták el. Orosz István - aki tavaly ösztöndíjjal Angliában végzett kutatómunkát - az alábbi nyilatkozatot tette közzé útlevele bevonáséról: "Orosz István kritikust a Pestmegyei Eendőrfőkapitányság 1987. április 8-án hozott határozatával 1992. március 26-ig kizárta a külföldi utazásból. A határozatban indokolásként az áll, hogy nevezett külföldön a Magyar Népköz- társaság állampolgárához nem méltó magatartást tanusitott. Amint azt a belügyminisztérium egyik munkatársa hosszú monológban közölte Orosz Istvánnal, a magyar hatóságok rosszallását elsősorban az a cikk váltotta ki, amelyet a kritikus a párizsi Irodalmi Újság 1986. évi 3. számában jelentetett meg ,Az akaratlan bűnösök elfogulatlan apológiája, avagy lehetséges-e a kör négyszögesítése’ cimmel. A cikk Száraz György A tábornok cimü, Pálffy Györgyről szóló monográfiáját birálja, s egyebek között megállapítja, hogy az 50-es években elkövetett súlyos törvénytelenségekért nemcsak; a Moszkvából hazatért kommunistákat terheli komoly felelősség. Ebben az összefüggésben az Írás Kádár János 1949-es szereplését is meglehetősen kritikus hangnemben tárgyalja, ami - legalábbis a rendőrség álláspontja szerint - semmiképpen sem lehet méltó a Magyar Népköztársaság állampolgárához. Orosz István a rendőrségi kihallgatás végén szükségesnek tartotta Írásban is rögzíteni, hogy a külföldi tartózkodása során sem a fogadó ország, sem pedig a Magyar Népköztársaság törvényeit nem sértette meg. Magatartása összhangban állt a Magyar Népköztársaság alkotmányával, mely minden magyar állampolgár számára biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát. A határozat ellen azonban fellebbezést nem nyújtott be, minthogy a határozat ellen a határozatot közlő hatóságnál benyújtott fellebbezésnek van helye, ami kizárja a lehetőségét, hogy az ügyet elfogulatlan, független bírói testület elé vigye."
