Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
hivatalnak számítottak, s ami nem volt összefüggésben a püspök jelölésével, ekkor is tartottak választást. 1748. január 9-én a tisztújításon megjelent tömeget új rendszabállyal szerelte le Rottenstein Ferenc püspöki prefektus: „az első voksolás kezdődni fog a nemességen, a második voxs légyen a belső tanácsbélieké, harmadik a kis tanácsbelieké ... [majd] transactio szerint lészen a választott communitásé (mely is száz személyt foglal magában). Ezek után, jóllehet a hóstyátokon lakosoknak, transactio szerint a bíró és tanácsválasztásban semmi szavuk és voxok nem volna s nem is lehetne, mindazáltal...Szavuk és voxok hogy legyen, megengedtetik...", 27 8 1759. január 10-én az uradalmi prefektus maga elé rendelte a püspök parancsára a város vezetését. Közölte, hogy Barkóczy püspök nem tart elfoglaltságai miatt tisztújítást, hanem megerősíti a bírót és a többi tisztségviselőt, ugyanakkor a prefektus átadott egy névsort, ami alapján kiegészítették a külső , 279 tanacsot. Az 1766 december 30-án még biztosan volt a rácoknak külön jelöltje a bíróságra Horvát (Gilányi) Mihály személyében, bár nem őt választották meg. 28 U Eszterházy Károly püspök 1782-ben és 1791-ben is önkényesen nevezett ki belső és számfeletti tanácstagokat, árvagyámot, illetve egyszerűen cserélgette a tisztségek betöltőit. Az utóbbi eset ellen már tiltakozott a tanács, de végül az 1792es tisztújítás csak megerősítette a püspök döntéseit. 28 1 Ugyanakkor, az 1780-as években azt a korlátozott célt érte el a polgárság, hogy a „választott község" 60 fős létszáma állandósult. 1786-ban a főbíró ellen indított per tanúvallomásaiban már mint gyakorlatot említik, hogy tisztújításon a belső és a külső tanács tagjain kívül minden fertályból csak 6-6, a főbíró által kiválasztott és meghívott személy vehetett részt. Ezeknek a nevét a felírták egy cédulára és a fertálymesterekkel kiértesítették. Aki illetéktelenül megjelent a választás idején a városházán, azt a vásárbíró vagy az általa felügyelt hajdúk a főbejáratnál vagy az ülésterem ajtajánál elküldték. Ez sértette a város polgárságának érdekeit, amit a tanúvallomások során szóvá is tettek. 28 2 1812-ben a földesurak nem szándékoztak tisztújítást tartani. Arra hivatkoztak, hogy a Fenesy egyezmény második pontja nem mondja ki, hogy minden évben építőszéket kell tartani. Szerintük ez csak abban az évben szükséges, amikor a hivatalok megüresednek. 1812-ben azért tartottak mégis, hogy a „város a maga jussát megsértettnek ne állítsa", 28 3 Az 1820. február 5-i tisztújításon az uradalom képviselője beszámolt arról, hogy a népszószóló Faragó Ferenc a földesuraknak írt levelében feljelentette a magisztrátus néhány tagját, akiket alkalmatlannak tart a város népe a hivatalra. 27 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/15. 5-7. 27 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/19. 173. 28 0 Breznay I. 1933. 149. 28 1 Breznay I. 1933. 151-155., 157-158. 28 2 HML Eger v. ir. V-l/b/113. B. LXXV. 586. 28 3 HML Eger v. ir. V-l/b/255. B. CXLVII. b. 18. 74
