Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

szám alatti adásvételi leveleknek kiadásától uradalmilag és jogosan eltiltva volt, vagy éppen törvénytelen visszaélést bitorolt volna, nem tartalmazza. Mindezek tanúsítják, hogy a magyarázó szerződésben kiosztatni rendelt, s az uradalmak által különböző uradalmi pusztákon voltaknak, az egrieknek pedig csak a szerződési béren felül külön terhek mellett évenként kiosztottaknak állító szántóföldek, úgy szőlők is a szerződési és ezt azonnal követő években a város lakosainak birtokában éspedig több rendbeli 18. és 35. szám alatti oklevelek tanúsítása szerint mint ház utáni járandóságok valósággal léteztek. Azt pedig, hogy azoknak birtokosai a kitett években szerződésben kikötött úri béren, kilenced és tized s illetőleg tizeden felül még valamit azon földektől fizettek vagy külön szolgáltak volna, az uradalmak sehol meg nem mutatják, mert a VI. mellett 77., 78., 79., 80., 81., 82., 83. pont alatti 1727., 1728., 1733., 1734., 1735., 1736. és 1737. években a hóstyákra kivetett taxák kulcsát mutató kivonatok nem azt tanúsítják, mintha az említett földekről a 18. és 35. szám alatti években a szerződési béren felül valami fizettetett volna, hanem inkább ellenkezőleg azt, hogy itt vette kezdetét a hóstyáknak a szerződésben kötött összesen 800 magyar forintnyi úri béren felül külön taxákkal lett terheltetése. Tanúsíttatik tehát ezáltal a többször említett szerződéseknek a kerített városon kívüli javakra nézvést azonnali véle élésbeli foganatosítása (usu roboratioja) is, valamint a I. mellett 17. szám alatt fekvő gróf Erdődy Gábor Antal, néhai egri püspöknek 1728. január 12-én és ugyanannak 1731. évi január 3-án kelt két rendbeli levelivel az is bizonyíttatik, miszerint az 1728. és 1731. években is az egri püspök elismeri, hogy az Eger melletti, akár püspöki, akár káptalani hegyeken lévő szőlők folytonosan egri szőlőknek tartattak. Ezeken felül a városnak azon előadása, hogy Eger városának 1725-ik évtől külön, előbb 9 V2, később pedig 13 portái lévén, 1812. évig ezen adó-kapuszámok a fallal kerített és VII. mellett 84. szám alatti oklevél szerint csak 191 holdat tevő városból ki nem kerülhettek. Hacsak a többi valósággal bírt facultásai is, melyek mind a kerített városon kívül valának, hozzá nem vétetnek. Az egri kettős uradalmak által sehol az ellenkezővel, hogy tudniillik azon adó-kapuszámok magából a belső városból kitelhettek, meg nem cáfoltatik. Fel lévén tehát a város kerítésén kívül lévő azon uradalmi puszták is, melyeken az egri lakosoknak használási birtoka volt, közadó alapjául mindenkor véve, ugyanazon puszták curialisok nem lehettek, hanem a belvárossal egy testek levének. Mindezekből kitetszik, hogy az 1695-ik évi szerződések azoknak szavai szerint Eger városnak nemcsak kerített belvárosáról, hanem hóstyáiról és az uradalmak által curialisoknak követelt pusztákról is köttettek. Hogy ezen szerződések az azoknak kötését közvetlenül követő évekbeni városi birtoklással erősítettek, és közadó alapjául nemcsak a belváros, hanem az emiitett puszták is, melyeken helyezetteknek mondatnak, mind a szerződésekben megérintett, mind a Károlyi-féle összeírásban összejegyzett hóstyák fel valának véve, ide járul még az is, hogy ha a szerződő püspök és káptalan ezen pusztákat egészen curialis úri birtokának feltartani akarta volna, nem csupán a nyilván kivetteket, hanem vagy többet, vagy az egészet magának nyilván feltartotta volna. Mit nem tévén, a fel nem tartott részeket a kikötött bér, kilenced és tized mellett átadta a városnak 163