Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

kötelezte magát, azt fizette is, és fizeti az évenként kiosztani szokott szántóföldektőli terragialis taksákkal és dézsmákkal együtt jelenleg is. Ellenben a I. mellett 6. szám alatti eredeti 8. szám alatti világosító Fenesy püspökkel és 9. szám alatti az egri káptalannal 1695-ik évben köttetett szerződéseknek tartalmából és figyelmetes megfontolásából nyilván és minden kétségen kívül kitűnik, hogy miután a töröktől visszavett Eger városát az akkori és szerződő püspök, néhai Fenesy György minden az egri egyházhoz tartozó egyéb jogaival és jószágaival, helységeivel és jövedelmeivel együtt a királyi felségtől visszanyerte volna, ugyancsak a királyi felségnek 1694-ik évi augusztus 16-án kelt parancsa folytán a nevezett püspök Eger városa lakosainak követeivel, kik ugyanazon egri lakosoknak credentionális, vagyis mint a szerződés mondja, az egész községnek nevében végképpeni végzésekre meghatalmazó leveleit felmutatták Jászon 1695-ik évi január 4-én a 6. szám alatti eredeti örökös szerződésre lépvén, ön jogaik és városi tartozásokra, úgy azon Eger városa lakosainak felmaradására nézve (ratione iuris nostri et praestationum civicarum per mansionisque incolarum dictae civitatis Agriensis) közös megegyezés szerint bizonyos pontokat állapított meg megtartás végett. Ezen pontokban csupán s egyedül egy Eger városáról, s ezen egyedüli egy városnak minden lakosairól fallal kerített belvárosban vagy hóstyákon (melyeknek már akkor is fennlétét a 3. és 11. pontban említett suburbium hortus szavak tanúsítanak) lakás tekintetébőli megkülönböztetés nélkül, egy községről szinte minden elkülönözés nélkül vagyon szó, valamint ilyetén megkülönböztetés sem a 8. sem a 9. szám alatti szerződésekben is sehol sem fordul elő. A 6. szám alatti szerződés 2. pontjában minden összes lakosoknak (universorum incolarum) egy bíró és elöljáróság rendeltetik, a munka váltságra és egyéb polgári terhek viselésére a három megnevezett utcákban lakosokkal a többi lakosok is aránylag köteleztettek. A 10. pontban megállapított bér és munkaváltság, ugyanazon pontban a városi tanács általi minden bel- és külváros, minden belső vagy hóstyai lakosoknak megkülönböztetés nélkül leendő felosztása határoztatik meg, és a városi község azon részének, mely a falkerítésen kívül lakott, akár beligazgatására akár földes... (sic!) iránti viszonyaira nézve külön rendelkezés teljességgel nem tétetik. A 3. pontban, hol egynémely földterületek földesúri joggal a püspökség használatára feltartatnak, megemlítetnek olyanok is, mik részint azon szerződés nyilvános szavai szerint, részint természeteknél és mostani fekvéseknél, úgy uradalmi elismerésnél fogva is a városnak fallal kerített részében nem, hanem azon kívül léteztetnek, ilyen a major, a hóstyai kert, melyek a város földterületén létezettnek mondott 50 kaszás rét, falon kívüli malmok, fürdő és téglakemencék, ugyané pontban ezen 50 kaszás rét a városnak lakosai által kaszálandónak rendeltetik, anélkül, hogy a falkerítésen belüli, vagy azon kívül lakosokról tétetnék különböző említés. A 4. pontban, hol a közterhekről mentes telkek között a községnek városháza (domus curia communitatis) is megemlítetik, nyilván kimondatik, hogy semmiféle bármi minőségű személyeknek magánháza, úgy semmi szőlő (kivévén a majorsági püspöki szőlőt), szántóföld és hasonló telkek a közönséges városi 160