Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
adósságánál történt 1702-ben. 39 5 Máskor a kezes azt vállalta, hogy ha a szabadlábra helyezett adós a megadott napra nem téríti meg adósságát, akkor a kezes a város bírája elé vezeti. 39 6 A végső eset volt, ha az adósnak volt valamilyen vagyona, akkor azt árverésre bocsátották és abból próbálták kielégíteni a hitelezőt. 1768. augusztus 29én ezt tették Benke József második fertálybeli lakos házával, aki a poroszlói Zsoldos Mihálynak tartozott. 1722. május 29-én az adós leszármazottainak kellett a hagyatékból kielégíteniük a hitelező követelését. Az elhunyt Kovács István leszármazottai árverésen eladták az Almagyari hegyen lévő örökségüket, és ebből fizették ki apjuk adósságát, mellyel egy kanonoknak tartozott. 39 7 A tanács 1717. december 17-én ingatlanhatár perben döntött. Kötelezte a feleket, Haidárnét és Haász Károlyt, hogy az általuk vitatott terület közepén kerítést készítsenek, fele-fele arányban viselve a terheket. Haász Károly közölte, hogy ő megcsináltatja az egész kerítést. A tanács kötelezte Haidárnét, hogy ha a kerítést megcsináltatja a szomszédja, akkor a bekerülési összeg felét adja át annak. 39 8 „Sóska József 1793 elején kerítést csináltatott a háza mellett, s a március 4én kelt ítélet értelmében 15 nap alatt le kellett bontania a kerítést, mert a Szemináriumba való bejárást nehezíti." 39 9 A polgári perek esetében is a fellebbezés a püspök úriszéke elé volt lehetséges. A közigazgatás külső kapcsolatai Egernek a korszakban a nemesi vármegyékkel és a városokkal, mint territoriális hatáskörű szervekkel létesültek külsőnek nevezhető összeköttetései. Ezek nem kis része az igazságszolgáltatást szolgálta, de maga a kapcsolatteremtés igazgatási feladat volt. Eger, mivel fele részben Heves, fele részben Borsod vármegyében feküdt, 1725-ig adókivetési ügyekben időszakonként konfliktusba keveredett mind a két megyével. Az 1720-as évek elején azért is tiltakozott mind a két megye, sőt panaszkodott is Bécsben, hogy szökött jobbágyokat is befogadtak. Ennek az volt az eredménye, hogy III. Károly privilégiumának felolvasásakor, 1725. október 8-án a város magisztrátusa tiltakozott a gyanúsítgatások ellen, egyúttal parancsba adták, hogy senki ne merészeljen a város lakosai közül idegeneket befogatni, különösen nem a két megyéből. 40 0 Heves és Külső-Szolnok vármegye, valamint Eger között sajátos viszony alakult ki, mivel a város földesura és a főispán az egész korszakban azonos volt az 39 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 211. 39 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 325. 39 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/28. 421-422., V-l/a/32. 92. 39 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 279. 39 9 Breznay II. 1934. 157. 40 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/8. 104-106. 100
