Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

ítélték meg a szolgálót, aki 24 pálcaütést kapott.

34

8 Orgazdaságnak tekintette a tanács azt, ha egy anya a lánya által ellopott pénzt a maga hasznára fordította.

349 1772. január 17-én 20 korbácsütésre és lakóhelyére való visszaküldésre ítélték a Rozsnyón lakos Kertész János feleségét, Krisztinát, aki Modori nevü mézeskalácsoshoz elszegődött és négy napig ott szolgált, de viaszgyertyát lopott.

35

0 A lopott dolgokról - azok azonosítása és megtalálása céljából - a XIX. század elején már jegyzéket készítettek, s az orgazdaság megakadályozására ezt országosan körözték. A levéltárban őrzött ilyen tárgyakat „hosszabb ideig" (rendszerint egy évig) őrizték, majd elárverezték. Ha a károsult még idejében (vagyis egy éven belül) jelentkezett a dolgaiért, a város természetesen kiadta neki.

35

1 Az állatlopás a könnyebb mozdíthatóság miatt is gyakori volt, s egyaránt megtették lovakkal, szarvasmarhákkal, juhokkal, szárnyasokkal. A XVIII. század első éveiben még halál járhatott ló-, tehén-, ökörtolvajlásért, de nem minden esetben. Ha a ló megkerült és vissza tudták adni a gazdájának, akkor enyhébb büntetést szabtak ki a bűnösre. 1719. július 30-án ítélkezett a tanács Mészáros Rusz György felett, aki a sajószentpéteri vásár alkalmával, amikor Emőd felé jött, egy másik szegény ember ökrét a mezőn megfogta, és Egerbe hozta eladni. A tanács hivatkozott beismerő vallomására, életét meghagyták, s 200 pálcára és a városból kitiltásra ítélték.

35

2 1716. február 17-én a tanács előtt Csirke András bevallotta, hogy egy köpü méhrajt ellopott Demjénből egy pincéből. Mivel a méhek téli álmukat aludták és megzavarták őket, így elpusztultak. A bűnöst kötelezték arra, hogy a gazdát kárpótolja egy köpü méh megadásával.

35

3 Testi büntetés és kártérítés járt birkalopásért, ugyanez kisebb mértékben szárnyasok lopásáért. Szigorúbban büntették, ha a szárnyasokat éjjel lopták el. Gyanús körülmények között eltűnt ludakat viszont hiába találta meg a város kocsmárosánál, az egyiket már félig megsütve, a másikat megkopasztva. A kocsmáros tanúi ellenében nem volt igazi bizonyíték, így a tanács nem szabott ki büntetést.

35

4 A városi bíróság a terménylopási ügyeket is komolyan vette. Elsősorban gyümölcs-, zöldség-, szőlő-, must- és borlopás fordult elő. Jellemző büntetéseik a pénzbeli kártérítés, pálca- vagy korbácsütés elszenvedése és megszégyenítések voltak (pellengér, lopott termék nyakba akasztása).

35

5 34

8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 118. 34

9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 40. 35

0 HML Eger v. tjkv V-l/a/32. 9. 35

1 HML Eger v. ir. V-l/b/165. B. CL b. 753., V-l/b/225. B. CXXXV. b. 578. 35

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 32. 35

3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 25. 35

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 145-146. 35

5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/12. 139., V-l/a/32. 13., Breznay II. 1934. 75. 91