Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

Tisztség (fő) 1787 1799/1800 1811/1812 1843/1844 rénes forint rénes forint váltóforint pengőforint Fertály mesterek (10-12) 12 12 12 12 Hajdúk (6-8) 30 30 30 50 Bakterek (6-8) 37 52'/2 52 í/2 52 V2 Ajtónálló 52 52 62 Városi ügyvéd 250 Gyámnoki ügyvéd 250 Bécsi ágens 250 Városi orvos 200 150 150 150 Sebész 150 100 100 100 Bábák (2) 60 60 60 60 Tanítók (3) 112 160 160 Piaci iskolai tanító 310 Nemzeti iskolai tanító 240 Hóstyai tanítók (4) 100 Leányok tanítója 50 120 Iskolák gondnoka 92 Plébános 800 800 800 800 Kántor 26 3/4 4i y

4 41 % 26% Harangozok (2) 25 50 50 50 Tömlöctartó 50 Orás 14 40 40 Kéményseprők (2) 20 40 40 50 Pecér 30 30 30 30 Előfordult, hogy a város a tisztségviselők járandóságának egy részét fizette csak készpénzben, a fennmaradó részt pedig természetben kapták meg. 1844-ben pl. a főbíró 192 pengő forint készpénzt, 66 véka tiszta és 66 véka kétszeres búzát kapott. Azon kívül minden kiküldetésért és a vándorkönyvek lepecsételéséért 7 ezüst krajcárt. A tanácsnokok 28 pengőforint készpénzt, 36 véka tiszta búzát és 36 véka kétszerest kaptak. Ha tanácsi végzés alapján vagy bírói megbízatásból jártak el, napidíjuk 1 pengőforint volt. Ha az árvák ügyeit intézték, gyermekek esetében 24 krajcár, felnőttek esetében 1 pengő volt a járandóságuk. Végrendelet Íratásakor, mely mindig 2 tanácsnok jelenlétében történt, fejenként 1 pengő, az íróját pedig 48 krajcár illette meg stb. A városi főjegyző 207 pengőforint, 55 véka tiszta búza és 55 véka kétszeres, az első aljegyző 162 pengő, 41 véka búza és 41 véka kétszeres, a második aljegyző 92 pengő, 40 véka búza és 41 véka kétszeres járandóságot kapott. Ez utóbbi a fentiek mellett a végrendeletek kihirdetéséért 36 krajcárt, a láttamozásokért pedig 24 krajcárt is kapott. A sort minden hivatalviselőn és alkalmazotton keresztül lehetne folytatni, de az arányokban láthatóan nem 78