Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
is általánossá vált. A XIX. században már minden nagyobb tisztségre jelölteket állítottak a földesurak. Egy-egy hivatalra általában többet is, így pl. 1825-ben a főbíróra 5, a főjegyzőire 5, az első aljegyzőire 4, a második aljegyzőire 6, a belső tanács egyes tagjaira 4-6, a perceptori hivatalra 3, a camerariusira 2, az első árvagyámira 6, a második árvagyámira 5, a szószólóira 4, a külső tanács egyes tagjaira pedig 3-10 főt. A XVIII. században még elkülönülő magyar, német és rác náció egyaránt részt kért a város vezetésében, és mindegyiknek megvoltak a saját képviselői. 1702-ben a 12 tagú belső tanácsban hét magyar, négy német és egy rác foglalt helyet. A külső tanács tagjainak fele magyar, a másik 12 tagja közül pedig nyolc német és négy rác volt. A magyarok és a németek is választottak „Fürmendert". A bíróságra külön jelöltje volt mind a három nemzetiségnek. A főjegyzőségre csak magyar volt a jelölt, de tudott latinul, németül és görögül vagy rácul is. 27 5 A tisztújításkor a főbírót, a jegyzőt és a belső tanácsot, tehát a nagyobb tisztségviselőket a kisebb tisztségek viselői előtt néhány nappal választották meg. Ez azért is így volt, mert a város legfőbb vezetőit a városi közgyűlés, illetve az azt képviselő „választott község", később az építőszék választotta, a kisebb tisztségviselőket pedig a belső tanács, esetenként a belső és a külső tanács együttes ülése. 1703-ban azonos napon és azonos grémium választotta a főbirót, a jegyzőt, a Fürmendert, a belső és a külső tanács tagjait. 27 6 A fenti tisztségeken kívül egy-egy későbbi választáson a legfontosabb tisztségek körébe esetenként másokat is besoroltak, pl. a perceptort, a vásárbírót vagy az árvagyámot. A tisztújításokon vagy a püspök, vagy gyakrabban a püspök által megbízott személy, többnyire a káptalan nagyprépostja vagy a püspöki uradalmi prefektus elnökölt. Ha a nagyprépost vezette is a tisztújítást, akkor is a püspököt képviselte. Mellette részt vettek az ülésen a püspökség részéről egyes uradalmi tisztségviselők, a másik földesúr, a káptalan képviseltében pedig többnyire valamelyik kanonok. Megjelentek a vármegyei kiküldöttek is, egy vagy két szolgabíró, a tiszti ügyész, ritka esetben az alispán. A tisztújítás szokásszerü lebonyolítását nem egyszer megbolygatta vagy meggátolta a püspök-földesurak önkényes akarata. Máskor a velük vagy a meglévő városvezetéssel szembeszegülő szegényebb külvárosi lakosság megmozdulása borította fel a „rendet". A liberálisabb választásokra irányuló törekvések a reformkorban lesznek érzékelhetőbbek. 1736-tól 1744-ig a legfőbb tisztségekre a főbíró, a jegyző, a szószóló, a perceptor tisztére, a belső és a külső tanács tagjaira nem tartottak tisztújítást, mert ,gróf Erdődy Gábor Antal egri püspök, jó kegyelmes urunk ő excellenciája sok foglalatossági miatt a városi magisztrátust nem restaurálhatta, hanem csak megerősítette". 21 1 A vásárbírói, a borbírói, a fertálymesteri tisztségre, amik kisebb 27 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 189-193. 27 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 305-306. 27 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/12. 101. 73
