Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
Fürmender A szószóló - latinul prolocutor vagy tribunus plebis, németül Vormund, Vormünder (= szószóló, gyám, gondnok) - torzult nevén Fürmender igen fontos tisztség volt Eger város életében. Kezdettől fogva irányította a külső tanácsot, annak képviseletében, s így a polgárság egy szélesebb csoportjának nevében, a belső tanács ülésein is megjelent. Ott szavazati joggal ugyan nem rendelkezett, de felszólalhatott, javaslatot tehetett vagy tiltakozhatott, s ezzel befolyásolhatta a belső tanács munkáját. Közbenjárónak és közvetítőnek tekintették a két tanács között. Fontos esetekben a választott község két tagját is magával vihette, hogy fellépésének ezáltal nagyobb nyomatékot adjon. Általában arra ügyelt, hogy a városi közösség és a polgárok jogait és kiváltságait sérelem ne érje. Különös módon ez a „közérdeket" védelmező funkciója összekapcsolódott a gazdasági kérdésekkel való teendőivel: gondoskodott a város vegyes javairól és jószágairól, rendelkezett a városi borok stb. dolgában. Az adókivetésben és a különböző számadások felülvizsgálatában is részt vett. (Ezt egyébként nyelvileg is kifejezte az eredeti német név kettős értelme.) A tisztviselőket nemcsak ellenőrizte, hanem oltalmazta és munkájukban támogatta is. Fizetését kezdetben természetben, később azután pénzben kapta. A hanyag vagy vétkes szószólót a választott község még hivatali évének letelte előtt megfoszthatta tisztségétől. A tisztség már a XVIII. század elején nagyjelentőségre tett szert, s ezt jelzi, hogy a tisztújításkor a kis tanács tagjaival együtt választották. 1702. április 30-án a magyar és a német náció részéről is külön Fürmendert választottak. Az 1703. április 24-i tisztújításon a kis tanács tagjainak élén először a magyar Fürmender Koczka István, majd a német Fürmender Tímár János neve van beírva a jegyzőkönyvbe s ezt követően sorolják fel a külső tanácsot alkotó szenátorok • 172 neveit. A Vormund < Fürmender intézményét valószínűleg a német betelepülők honosították meg Egerben - mégpedig az eredeti kettős értelemben -, egy-két évtized múltán azonban már a két nemzetiségnek elég volt egyetlen ilyen képviselő, hiszen asszimilálódhattak egymáshoz. 1732-től már csak egy Fürmendert választanak. Az 1732. február 12-i választáson Nagy Pált egy személyben Fürmenderré és malom kurátorrá választották. Az mutatja, hogy itt egy egyedi esetről volt szó, hogy 1733-ban a Fürmenderi tisztségben megerősítették Nagy Pált, ugyanakkor malom kurátornak megválasztották Lovas Gergelyt. 17 3 Az a tény, hogy a Fürmender a külső tanács élén a polgárság érdekeinek képviselője és a városgazdálkodás ellenőrzésében is szerepe volt, egyrészt kellemetlen lehetett a város vezetésének, de hivatottá tette összekötő, közvetítő szerepre is. Az 1745. évi zavargásokba pontosan emiatt keveredett bele. A tanács parancsára ugyanis maga mellé vévén a külső tanács néhány tagját, meg akarta 17 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 191-192., Eger v. ir. V-l/b/1. B. III. 21. 17 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/12. 1., 22. 52
