Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
Eleinte ö őrizte és gondozta a város levéltárát. A XVIII. század közepétől az aljegyző vette át ezt a szerepet. 1695-ben már van a városnak aljegyzője, mégpedig Domonkos Jakab személyében, aki korábban a város főbírója, majd jegyzője is volt. 1696-ban még létezik a tisztség, de ezt követően 1715-ig nem tudunk meglétéről. 1723-tól pedig már rendszerint az aljegyző vezeti a város jegyzőkönyveit, elsőként Nagy Gáspár. 16 6 A XVII-XVIII. század fordulója idején még a jegyző mint írástudó részt kellett hogy vegyen a hadiadó kivetésében és elszámolásában is. A magisztrátus 1697. december 12-i rendelete szerint Borsitz János, Tiba István, Fodor János és Török István tanácsbéliek Görög István nótáriussal együtt intézik a porciószedést. 16 7 1707. november 2-án arról adott hírt a tanács, hogy Lendvay István nótárius sikertelenül járt Borsod megyében a hadiadó elszámolása ügyében. 16 8 A városi pénzügyek intézésében talán később is megmaradtak bizonyos feladatai a fő- és aljegyzőnek. Egy 1754. évi tanácsrendelet szerint ők voltak kötelesek a hegykerülők által Szent Márton napig (november 11.) összeszedett kerülő- és pásztorbéreket átvenni, majd ebből a szőlőpásztorokat kifizetni. 16 9 A XIX. században a tisztség jelentősége egyre nőtt. Helyettesei és az írnokok együtt jegyzői hivatalt alkottak. A városházán azonos helyen volt az irodájuk is. Levéltárnok (archivarius) 1766. február 26-án egy több városi ügyet szabályozó statutum 9. pontjában foglalkoztak először alaposabban a városi „archívum" kérdésével, amely addig egyszerűen csak a jegyző gondjaira volt bízva. Ekkor a levéltár rendezésére két „sallarizálandó cancellistát" - írnokot - szándékoztak alkalmazni, személyenként 70 forint évi díjazással. Egyelőre azonban csak egyet fogadtak, mondván: ,/LZ romladozott városháznál mostani esztendőben elegendő hely nem volna a leveleknek regestratiojához". A kancellistának, mivel gyakorlati évre állott munkába, 30 forint volt a fizetése, de akinek ezen felül ,főjegyző uram maga jó akaratjból szolgálata idejére asztalt és szállást megígérte" m Nem beosztott írnokról volt már szó a város 1831. évi statútumában, mely szerint a levéltárnok tisztségét a két vicenotárius közül az egyik viselte. 17 1 Teljesen önálló tisztséggé 1841-től, korszakunk végén vált. 16 6 HML Eger v. ir. V-l/b/1. B. I. 70., V-l/b/1. B. II. a. 80; V-l/b/9. B. VIII. 38., Eger v. tjkv. V-l/a/118. 194. 16 7 HML Eger v. ir. V-l/b/2. B. II. b. 150., 16 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 24. 16 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/18. 108. - A jegyzői és perceptori tisztség olyan összefonódásával azonban, amilyet Szabó Jolán Gyöngyös városnál kimutatott, Egerben nem találkozunk. Vö. Szabó 2001. 114. 17 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/24. 109-110. 17 1 HML Eger v. külön kezelt ir. V-l/d/34. 176. sz. 51
