Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

bíró hivatalviselési esélyeinél. Szembetűnő ez Rottenstein Károly Antalnál, aki több mint negyedszázadig élvezte Erdődy Gábor püspök bizalmát. Ezt a bizalmat erősítette az is, hogy Rottenstein Károly bírósága időszakában fia, Ferenc volt a püspöki prefektus.

16

2 Hasonlóképpen megállapítható, hogy a földesúrhoz való lojalitás a XIX. században is előnyt jelentett a bírói tisztség elnyerésekor és megtartásában. Látványos példa erre Csépány János bíróságának utolsó időszaka 1839^10-bcn. A kettős tanács és a város lakosai panasszal fordulnak Heves vármegyéhez, melyben a bíró bűnéül róják fel, hogy akadályozza a tisztújítás megtartását és nem hív össze tanácsüléseket, hanem saját maga és megbízottai irányítják a várost a tanács megkerülésével. A kétszeri felszólításra sem reagáló bírót a vármegye felfüggeszti tisztségében, mely ellen Pyrker érsek felségfolyamodvánnyal él 1840. július 30-án Nyéki Mihály királyi biztoshoz. Azt meg kell jegyezni, hogy a lojalitás és a szakképzettség nem kizáró tényezők, mert Rottenstein Antal bírói tisztsége elnyerése előtt perceptor is volt

16

3, ami kifejezetten szakképzettséghez kötött tisztsége volt a városnak, míg Csépány János 1807. január 7. és 1827. január 18. között, tehát főbírói tisztsége elnyeréséig, húsz éven keresztül viselte a főjegyzői tisztséget.

16

4 A bírák névsorát és tisztségviselésük idejét lásd a Függelékben. Jegyző (nótárius) Kezdettől fogva a város legképzettebb tisztviselője volt. Nemcsak írnia, olvasnia, számolnia kellett jól, hanem járatosnak kellett lennie a korabeli jogban is, elsősorban annak gyakorlati alkalmazásában. Alkalmazásának, sőt már hivatalra jelölésének feltétele volt, hogy a magyar mellett a latinul és németül is tudjon, esetleg a rác (szerb) nyelvben is járatos legyen. Feladatai nem voltak körülírva, mivel a város önkormányzatának teljes írásbeliségét el kellett látnia. Többnyire a bíró vagy a tanács szóbeli utasítására foglalta írásba az ügyeket. Minden ügy intézésében részt vett, ahol jogismeret, olvasni és írni tudás szükséges volt. Széleskörű adminisztratív teendőit összefoglalva reprezentálja az 1754. június 28-án a tanács által megállapított és a püspök által jóváhagyott, az ügyfelektől megkövetelt illetékek jegyzéke. Eszerint részben vagy egészben pénzt fizettek a nótáriusnak a panaszok felvételéért, azoknak vagy a tanács elé terjesztéséért vagy a peres útra tereléséért, a perbeli jegyzőkönyvek írásáért, jegyzőkönyvi kivonatok és tanácsi végzések kiadásáért, külön ezeknek a város kis pecsétjével való hitelesítéséért, másolatok láttamozásáért, adásvételi, ajándékozási és csereszerződések hiteles kiadásáért, perbeli letiltások, tiltakozások, ellentmondások stb. kiállításáért, tartozások és követelések jegyzőkönyvezéséért.

16

5 Kezdetben - s ez volt fő teendője -, míg helyettesei meg nem jelentek, ő vezette a városi tanács üléseinek jegyzőkönyveit. 16

2 HML Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/1. 16

3 HML Eger v. ir. V-l/b/5. B. V. 32. 16

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/74. 1-23, V-l/a/94. 29-43. 16

5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/18. 95-97. 50