Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE Városi közgyűlés A városok önkormányzatának legszélesebb körű szerve volt, ahol minden polgár megjelenhetett. Párhuzamba állítható a vármegyei közgyűléssel, a nemesség legfontosabb önkormányzati szervével. Ember Győző szerint a városi közgyűlés helyére már a XVII. század második felében az úgynevezett választott község, vagy külső tanács lépett. Ez az átalakulási folyamat egyes városokban már a XIV. században megkezdődött, másutt viszont a XVIII. századba is átnyúlt. A külső tanács megalakulása nem jelentette azonnal és okvetlenül a közgyűlés megszűnését, hosszú ideig egymás mellett is működhettek. A közgyűlés ( generalis consessus) a török uralom utáni időszakban Egerben is kialakult, de létrejöttének pontos időpontját források hiányában nem tudjuk meghatározni. Amikor megjelenik, a XVII-XVIII. század fordulóján, akkor már rendszerint évente csak egyszer, a restauráció, vagyis tisztújítás alkalmával hívták össze. Feltehetőleg általános gyűlés keretében választották a városi tanácsot és a tisztségviselőket 1702. április 24-én, amikor Mlinkó Mátyást az „egész város lakosságának akaratából" választották bíróvá. Ugyanígy zajlott le az 1703. április 24-i tisztújítás is. % A tisztújításon kívül ritkán találunk olyan eseteket, amikor a város tágabb közönsége jelen lehetett. Ezt többnyire csak akkor látta szükségesnek a város vezetése és a földesuraság, ha valami nagy fontosságú kérdés eldöntéséről volt szó, vagy ha az egész várost érintő királyi oklevelet, földesúri határozatot, városi statutumot kívántak a legszélesebb lakossági körben kihirdetni, ismertetni, megmagyarázni. 1717. január 2-án a generális gyűlésen, mely egyúttal tisztújító szék is volt, a város vezetése kihirdette azt a statutumot, mely szabályozta a város önkormányzatának működését. 9 7 Szintén közgyűlést tartottak 1725. szeptember 26-án, ahol felolvasták és megmagyarázták a III. Károly királytól nyert privilégiumot. 9 8 1730. január 27-én a város belső és külső tanácsa az előkelőbb lakosokkal együtt hozott határozatot az utcák kijavítására. Szükségesnek tartották, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben ne csak a magisztrátus döntsön, hanem egy jóval tágabb testület, mivel az utak javítása a város egész felnőtt lakosságát érintette, s az összes igavonó állatot is igénybe kellett venni. 9 9 1770. július 30-án is tartottak generális gyűlést a Mária Terézia-féle urbárium kérdésében, amikor nemcsak a belső és külső tanács volt együtt, hanem meghívást kaptak a városnak „elől járó gazdái" is. Az ülés témája a királyi biztos 9 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 191-192., Eger v. ir. V-l/b/3. B. III. 81. 9 7 HML Egri Kápt. Mit. XII-2/d/44. 81. sz. 39-43. 9 8 Breznay I. 1933. 143. 9 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 153. 37
