Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
EGER BEL- ÉS KÜLVÁROSAINAK FEJLŐDÉSE
hevesi rész első tizede a későbbi első negyednek, második pedig a második negyednek felelt meg. A borsodi rész első tizede a város későbbi harmadik, a második tizede pedig a negyedik negyedét jelentette. 5 4 Ezt alátámasztják a város 1712. évi adóösszeírásának adatai is. Ekkor jelentek meg először összeírásban a belvárosi negyedek „ series" elnevezés alatt (a latin sor, rend alapjelentésü szó itt „városrész" értelmű), valamint a külvárosok is név szerint, mégpedig a ,Jjatvani kapu előtti", a „Makiári kapu előtti" és a „Rác kapu előtti" külvárosok. A városrészeket ekkor még utoljára tizedekre is felosztották. így a belvárosban lévő „series prima" magában foglalta 1-től 10-ig a tizedeket, a „series secunda" 11-től 20-ig, a „series tertia" 21-től 30-ig, a „series quarta" pedig 31-től 34-ig. A külvárosok közül a a Hatvani kapu előtti a 35-36., a Makiári kapu előtti a 37-38., a Rác kapu előtti pedig a 39. tizedet foglalta magában. 5 5 A további évek összeírásainak adatait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a város lakosságának növekedésével párhuzamosan igen intenzíven nőtt a házállomány is. Ez a belváros esetében a városfalak által lehatárolt lehetőségek közt folyt. Az üres telkek beépítését és a már meglévő házak teljes vagy részleges átépítését jelentette a kornak megfelelő barokk stílusban, ugyanakkor a telkek nagyságának korlátai miatt intenzív felfelé építkezés folyt, ami az emeletes házak gyarapodását jelentette az egész XVIII. század folyamán. A külvárosok esetében más a helyzet. Az ide való betelepedésnek, házak építésének nem voltak területi akadályai, s ez csak a kettős földesuraság engedélyétől függött. Ennek eredményeképpen a külvárosok lakossága és házállománya sokkal dinamikusabban nőtt, mint a belvárosé. Ez új külvárosok és - ha egy külváros lakossága az adózás szempontjából túlzott nagyságúra nőtt - új adókörzetek megjelenését jelentette. Meg kell jegyezni, hogy esetenként változott a külvárosok elnevezése is. 1712 és 1728 között Hatvani, Makiári és Rác kapu előtti „suburbium"-ról (külvárosról, hóstyáról) beszélnek a források. Közben 1715-ben a Makiári kapu előtti külvárost ,/Llfiagyari hóstád" 5 6, 1721-ben pedig „Series 4-ta, Makiári hóstád" 5 7 néven írták össze. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a Makiári külváros közvetlenül a belváros negyedik negyedével érintkezett. 1729-től a század végéig a Rác kapu előtti hóstya már „Felnémeti suburbium" néven található meg az összeírásokban. 1756-tól a városhoz csatolták a „Sánc" külvárost, mely az 1702-ben felrobbantott külső vár területén alakult ki, s eddig katonai igazgatás alatt volt. 58 1760-tól megjelent az összeírásokban a Cegléd (gyakran Cigléd vagy Cifra) 5 4 HML Eger v. ir. V-l/b/4. B. IV. 42. 5 5 HML Eger v. ir. V-l/b/5. B. IV. 129. - Breznay Imre feltételezhetőleg nem ismerte ezt az összeírást, mert 1713-ra teszi a külvárosok megjelenését. - Breznay I. 1933. 106. 5 6 HML Eger v. ir. V-l/b/6. B. V. 77. 5 7 HML Eger v. öi. V-4/a/10. 5 8 HML Eger v. öi. V. V-4/a/10. 5 8 HML Eger v. öi. V-4/a/47. 22
