Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

szerződési bér melletti használatba. Úgy szintén, ha a hóstyák, melyek az uradalmi pusztákon helyezetteknek mondatnak, a szerződési bér fizetése alá nem esne, a belvárostól elkülönítették volna, azt, hogy a szerződési úri bér fizetésébe a hóstyai lakosok a belvárosiakkal együtt és elkülönözetlenül aránylag részt vegyenek, az uradalmak az V. mellett 40., 41., 42., 43., 44. számok alatti közterhek kivetése alkalmával meg nem engedték volna az 1716/17., 1717/18., 1718/19., 1821. és 1725. években, mit azonban megengedvén, ez tanúsítja azt, miszerint az uradalmak e kitett években a hóstyákat is a belvárossal egy szerződés alatti ugyanazon egy területnek tettleg elismerték. Továbbá a 45., 46., 47., 48. szám alatti 1716., 1721., 1725. és 1744. években a hóstyák a belvárostól nem elkülönözötten, hanem együtt és egyszerre vettetett ki a közadó, valamint most is úgy vettetik ki. Végre azt, hogy egész Eger városának adófizető polgárai még 1725. évben is a Leopold király által megerősített szerződésben kikötött 800 magyar forintoknál többet az uradalmaknak évenként nem fizettek, tanúsítja az V. mellett 56. szám alatti Erdődy püspöknek gróf Pálffy Miklós nádorhoz írt levelének kivonata is. Ezek ellenében tehát a 6. szám alatti szerződés 2. pontjának felül idézett szavaiból vont uradalmi állításoknak fő alapja, ugyanazon eredeti és azon évben keletkezett többi szerződéseknek összes tartalmából megerőtlenítve áll. A 38., valamint ehhez hasonló 39. alatti iratok pedig, egyiknek sem lévén helye és időbeni keletje, sőt az utóbbin még aláírás sincs, próbát nem tehetnek, de különben is mivel a 38. alattiban csak a legelő megszúkítése esetére tétetik kérés, 39-ben pedig erdő nem létezése említtetik, a szerződésben említett szőlők és szántóföldekbeni birtoklás ellenében mit sem tanúsítanak, éspedig annál kevésbé, mivel az egri lakosok a szerződés szerint kiosztott földeknek használatában lévén, sőt magukat báránydézsmára is kötelezvén, azon földterületeken gyakorlott mezei gazdasághoz szükséges, és az 58. szám alatti az 59., 60. számú alattiakból, melyek a 22. szám alattiakkal ugyanazon készített irományokban kitett marhák nagy számához képest, a legelő megszükítése iránti aggodalmakat nem ok nélkül nyilváníthatták. Továbbá a 25. tekintve a 32. szám alatti gróf Károlyi összeírás nem azt mondja, hogy Eger város lakosainak birtoklásában semminemű szántóföldek nincsennek, hanem hogy azokat, miket használnak, nagy terhek mellett a körül fekvő pusztákon kénytelenek bírni. Mi azt, hogy azon körül fekvő puszták a szerződés alatt értettek, még ki nem zárja, sőt ugyanazon gróf Károlyi-féle összeírás arra, hogy az összeírt Rácz, Hatvani és Makiári hóstyák a belvárossal már akkor egy egész testet tettek és attól elkülönözöttek nem valának, erősítő próbául szolgál. Nemkülönben a 45. pont alatt Barkóczy-féle 1750. évi szerződés a 30. alatti 1770. és 26. alatti 1772-ik irományok, valamint a 19. alatti év nélküli folyamodás és 19. szám alatti úgynevezett suburbanus contractus, mint már azon időszakban esők, midőn a 45. szerint a város szerződése meg nem tartása miatt őfelségénél panaszkodni kezdett, az eredeti szerződésnek közvetlen birtoklással erősített értelmét, meg nem ronthatják. Különben is a 45. ellen a város többféle, és némely figyelmet érdemlő kifogásokat tészen, a 30. és 26. alattiak ellenében pedig a gróf Károlyi összeírásra mondott elsőbb észrevétel áll, és a 19. alatti csak némely hóstyai lakosoknak bizonytalan eredetű, az egész város községe ellen azonban nem használható előadást tartalmaz. 164