Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

alá rendeltettek. Minden terhek minden lakosokra, lakosok helye különböztetése nélkül vettettek, s ugyanazon egy elöljáróság által felosztatni rendeltettek. A városfal kerítésén kívül létezett város részére nézve semmi különböző, akár igazgatási, akár földesúri viszonyok tekintetébeni rendelések nem léteztek oly telkek, illetőleg földterületek tartattak fel az uradalmak által, melyek a város falkerítésén kívül, mint az uradalmak állítják, a hóstyákkal együtt az uradalmaknak az egri határtól elkülönözött pusztáin valának. Maguk a szerződések tanúsítják tehát azt, hogy azok nem csupán és kizárólag a fallal kerített belvárossal és belvárosra nézve köttettek, hanem a falon kívüli lakosokra és földterületekre is kiterjeszkedtek. Hogy pedig az 1695-ik szerződésekben említett kerített városon kívül fekvő szőlők és szántóföldek Eger városa lakosainak kezeikbe voltak és az említett szerződés szerint kikötött szabad adás-vevés által kezeiken megfordultak, kétségen kívül tetszik az I. mellett 18. szám és V. mellett 35. szám alatti hitelesített alakban felmutatott 1695., 1697., 1698., 1699., 1700., 1701., 1702. és 1718. évekről való 33 rendbéli adásvevési levelek (fassionales litterae), melyek szerint az egri lakosok házaikat Ráczhegyen, Tihaméren, Almagyaron, Czigléden, Kis-Egeden bírt szőleiket, Almagyaron, Ráczhegyen, Czigléden, Hatvani, Felnémeti és Ráczkapu előtt feküdt szántóföldjeiket, majorságaikat, vagyis mint az 1698-ki mártius 19-ről költ 18. szám alatt 4-ben mondatik, szállásaikat, kertjeiket, káposztaföldjeiket, mint részint királyi, részint kamarai adományozásból, részint más jogcimből bírtakat szabadon adák-vevék és cserélék. S az ezen birtok változtatásróli leveleket (fassionales litterae) a városi tanács adá ki, nem állván ellent, se a városi bizonyítékokat legkisebbé sem gyengitvén meg az egri kettős földesuradalmak által II. mellett 15. és 16. alatti okleveleken épített azon állítás, hogy a 15. szerint néhai Fenesy püspök csak ideiglenesen engedé meg a városnak az adásvevési levelek kiadhatását, és ezen kiadhatási jogot az uradalmak a 16. alatti kivonat szerint is magoknak tartották meg. Még azon esetre is, ha ezen oklevelek arra, mint felhozatnak, hogy tudniillik földesúri ideiglenes engedelem mellett adhatta csak a városi tanács ki, azon adásvevési leveleket, próbául szolgálhatnának az ezen fassionális levelekben foglalt és az uradalmak által kétségbe sem vitt tények, tudniillik a kerített városon kívül létezett majoroknak, szántóföldeknek, káposztaföldeknek az egri lakosok által gyakorlott szabad adás-vevés melletti állandó birtoklását tagadhatatlanul igazolják. Azonban megtekintvén ezen két okleveleket még arra, mért az uradalmak által felhívatnak, sem tesznek bizonyítékot, mert a 15. alatti, melynek homlokcíme az egri bírónak s elöljáróinak fizetéséről Fenesy püspök általi 1696. évi június 20-án Jászon kiadott rendelés, a többi között a városbeli házaknak, szőlőknek, szántóföldeknek, kerteknek és egyéb fundusoknak eladásáról és megvételéről, a város pecsétje alatt emanálandó levéltől járó díjaknak mikénti felosztását foglalván magában, ez által tanúsíttatik az, hogy a város nemcsak kerített városbeli házakról, hanem 18. és 35. szám alatti 33 darab eladási-vevési levelekben körülményesen leírt, kerített városon kívül többféle nevezetű helyeken volt szőlőkről, rétekről, szántóföldekről, majorokról, káposzta s egyébb kertekről is adta és adhatta ki azon bizonyítványokat, a 16. alatti pedig azt, hogy a város a 18. és 35. 162