Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
legnagyobb magánvagyonnal. A XVIII. század közepéig polgárjogot csak a belvárosban, azaz a városfalon belül lakó egrieknek lehetett adni, aki erre érdemesnek mutatkozott és a megfelelő pénzösszeget, az ún. purger taxát, többnyire 12 forintot lefizette. 3 7 A városnak a püspöki korszakában is saját címere, ennek megfelelő rajzolatú pecsétje és a kor szokásainak megfelelően pecséthasználati joga volt. De ez a címer- és pecsétkép már a Fenesy-féle szerződés megkötését követően jött létre. Adományozója maga a püspök volt, aki abba részben a saját családja jelképét (egyszarvú) foglaltatta bele. A címerpajzs alsó részében egy városfalrészlet látható, városkapuval. Ez nem a vár szimbóluma, hiszen e címer keletkezése idején a vár a kincstár tulajdonában volt, s semmilyen formában nem függött a püspökségtől. A jobb oldalon ágaskodó egyszarvú, mellső két lába között karddal, a kard körül tekeredő kígyó, a kardnak a csúcsán csillag, a csillag fölött sugárzó nap. A címerpajzs bal oldalán kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között a szentírás kötetét tartván (Szent János evangélistának, az egri egyházmegye védőszentjének jelképe). 3 8 Egerben a bíró és a belső tanács korlátozottan gyakorolta a stautumalkotás, azaz a helyi érvényű rendeletek kiadásának jogát. A tanács által elfogadott szabályrendeleteket fel kellett terjeszteni a földesurakhoz jóváhagyás végett. Gyakori eset, hogy maga a püspök szólítja fel a várost valamilyen statutum megalkotására, többnyire valamilyen előzetes instrukciót is adva elvárásairól, s a város által ennek alapján elkészített szabályrendeletet aztán még ő hagyta jóvá. „A városban már a középkorban vásárokat tartottak.. Az Egerben keddi napokon tartott hetivásárokra Márton egri püspök 1307-ben kiadott okleveléből következtethetünk. 1322-ben egy birtokügyben a három vásáron történő kikiáltásnál Egert is említik, 1395-ben pedig hasonló esetben a város Gyümölcsoltó Boldogasszony napi (március 25.) vásáráról szólnak. Országos vásár tartásának jogát Zsigmond alatt nyerte el, mert II. Ulászló király 1498-ban kiadott oklevele arról szól, hogy minden esztendő Szent Demeter napjára (október 26.) engedélyezi a vásárt, mint ahogyan azt már Zsigmond király adományozta. A XIV-XV. század fordulóján az említett két vásárnapon kívül Olajbanfőtt Szent János (május 6.) és Szent Jakab napján (július 25.) tartottak nagyobb vásárokat Egerben A vásár a Forum, Theatrum vagy Pyaach utca névvel jelölt hely volt, amelyet a jelenlegi Dobó térre és szűkebb környékére tehetünk". 3 9 Eger első török uralom utáni összeírásában, mely 1690-ben készült, a 268. számú bejegyzés alatt ugyan megtaláljuk Szabó Mihály fori judex, vagyis vásárbíró nevét, aki magyar származású volt, a 337. számon pedig Horváth Gergely újkeresztény vásárbíróét, 4 0 és a Fenesy szerződés is jelentőséget tulajdonított a vásárjövedelmeknek, vagyis a helypénzeknek, de a tanács az 1705. december 11-i 3 7 Breznay I. 1933. - A kifejezés a német Burger = polgár szóból származik. 3 8 Népújság c. lap 1989. XII. 14. 3 9 Kovács 1973. 17-18. 4 0 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 268. és 337. 17
