Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

éléssel történt eredeti foganatosítását (primigenea usu roboratioját), melyet kér tulajdonképpen a panaszkodó város e helyen visszaállítatni, nemcsak el nem ronthatná, de sőt meg sem gyengíthetné. Ezeknél fogva az úriszéknek ítélete e pontra nézve megváltoztatván: Eger városa községe azon szerződési, és mivel ellenkező meg nem mutattatik, legelső tehát eredeti véltéléssel is erősített jogába, hogy lakosai a város bíráját uradalmi kijelölés mellett, mindennémü egyéb tisztviselőik pedig uradalmi kijelölés nélkül szabad voksaikkal választhassák, visszahelyezendőnek ítéltetik. III. Mi illeti a Fenesy szerződés 3. pontjából származtatott városi panaszokat, valamint ezen, úgy több más pontok tekintetébeni városi panaszoknak eldöntése alapjául azon egy kérdés eldöntése fogván szolgálni, vajon a Fenesy-féle szerződés csupán a fallal kerített belvárosra szoríttatott-e, mint azt az egri kettős uradalmak követelik, vagy almagyari, tihaméri, kocsi, hajdúhegyi, cziglédi és szőllőskei uradalmi pusztákra is kiterjesztetett, mint a panaszkodó város állítja? Ennélfogva e törvényszék szükségesnek tartotta ezen kérdésnek előleges megoldását, már ami ezt illeti: Ha az I. mellett 6. szám alatti eredeti Fenesy-féle szerződésnek 2. pontjában foglalt azon szavak: „quid quid ambitii murorum praesentium continetur, sub eodem nomine civitatis Agriensis intelligatur" tekintetnek, - ha az II. mellett 38. alatti irományba, melynek homlokcíme 1695-ik évre mutat Eger városa követeinek Eger város szük határát panaszló kitétele vétetik fel, - ha ugyanazon II. mellett 25. pont tekintve V. mellett 32. szám alatti gróf Károlyi Sándor által 1724. évi november 12-én Egerben véghezvitt összeírásnak zárpontja olvastatik, mely azt tartja, hogy a városnak saját szántóföldjei, rétjei, legelőjei és erdői nincsenek, - ha ugyancsak II. mellett 45. alatti 1750-ik évi április 12-én Egerben kelt úgynevezett Barkóczy-féle szerződésnek azon kitétele, mely szerint a 2. pontban a városnak az egri határ különösen szántható földterület szűkéről őfelsége előtt tett panasza említtetik, - ismét II. mellett 30. pont alatti 1770-ik évi július 30-án a tanácsból kelt iromány foglalatja, melyben ad 4-tam mondatik, hogy „Eger városának semmi egyéb határa nincsen, hanem ahol fekszik a város", - nemkülönben a II. mellett 26. pont alatti 1772-ik évi november 13-án a tanácsból kiadott irat tartalma nézetik, mely szerint a városnak belső állásán kívül még csak annyi földje sincsen, hová csak léphetne is, és ha a II. mellett 19. pont alatti gróf Eszterházy Károly püspökhöz a Hatvani, Felnémeti, Czifra hóstyai és Sánci lakosok általi folyamodás, melyben azt mondják, hogy a transactio a hóstyákat nem foglalja magában, - úgy nemkülönben még az I. mellett 19. szám alatti 1799-ik évi szeptember 17-én Egerben kelt úgynevezett Suburbanus Contractus is tekintetbe vétetik, mely szerint a város hóstyáitól különös pénzbeli összeg fizetésére kötelezi magát, úgy látszik: mintha Eger városának semmi egyéb szerződési földterülete nem volna, mint az egri kettős földes uradalmak is állítanak, mint a fent említett szerződési pontban leírt fallal kerített belváros, sőt ezt tettleg is elismerni látszatik a város által, midőn a hóstyáktól, melyek az uradalmak állítása szerint uradalmi pusztáikon fekszenek, mint a Fenesy-féle szerződésben nem foglaltattaktól, különös pénzösszeg fizetésére 159