Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

elmenni vagy megmaradni. Úgy az a nemteleneknek is szabad lészen, de az adójukat, akivel tartoznak, akár az legyen nemes, akár nemtelen, elsőben megadják és megfizessék. Az második punctumban, ahol vagyon, hogy egy és az legyen az egész lakosoknak bírája és magistratusa, akarjuk azt úgy értetődni a főbíróról, kihez (minthogy a város két vármegyében vagyon) megtehetni a lakosok választásával két kisbírót a közönséges terheknek végbe való vitelére. A harmadikban, ahol magunknak a város határában ötven emberre való kaszáló rétet (melyet a városbeli lakosok esztendőben egyszer megkaszálni és az ott termett szénát felgyüjteni és összehordani tartozni fognak) meghagytuk vala, ezen terhet, ki magában úgyis jobbágyi és szolgai, valamint a többi hasonló kézi és szekerezéssel való munkákat is, tudniillik, ami a tizedik punctumban vagyon a püspökség gabonás malmainál levő töltéseknek megigazításáról és gondja viseléséről, jégnek vágásáról és annak behordásáról, a háznál és a hostáton levő kertnek munkájáról, mindazokat felváltjuk pénzbeli, kétszáz magyar forintot tévő taxával azon hatszáz magyar forintokon felül, melyeket a transactionak tizedik punctumába esztendőnként leendő fizetés nevezetével az ott megírt napokra megfizetni tartoznak, úgy hogy azon napokra a kétszáz forintoknak is a fele letétessen. Ahol pedig azon punctumban avagy harmadik cikkelyben minden malmokat és azoknak helyeit magunknak megtartottuk, és a városon kívül egy malomnak való helyet kimutatni magunkat ígérjük, a másik malom iránt, kit a lakosok kívánnak, a nemes káptalan jussát nem akadályozhatjuk. Ahol pedig azon harmadik punctumban a püspökség borának hat hónapig való áruitatására minden főutcákban házat meghagytunk, magyarázzuk azt, hogy nem az a mi értelmünk, hogy az olyatén városbeliek háza a városnak közönséges teherviselése alól ki vétessék. Egy korcsmaház mindazáltal a curian kívül tulajdon magáé lészen a püspöké, és az olyatén tehertől kivétessen. A hatodik punctumban a város bora árultatása ideje iránt, Szent Mihály napjától fogva újesztendő napjáig magunkat magyarázzuk, hogy azon időben csak egy korcsmánk fog folyni, és nem több. Hozzáadván, hogy Szent Mihály napjától fogva újesztendő napig szabad lészen a városnak óbort is áruitatni. Akkor pediglen, midőn a pálinkáknak áruitatását vagy ehhez hasonló jövedelmünket kiárendálni akarnánk, tehát minden más, akármely féle különös személyek előtt a városnak fogjuk árendálni. Mely ilyetén magyarázatunknak nagyobb erősségére és állandóságára, ezen levelünket magunk kezünk írásával és élő pecsétünkkel megerősítettük. Egerben, februarius havának 16. napján, 1695-dik esztendőben. A szántóföldeket pedig és szőlőket, kik a királyi fiscustól el nem adattak, vagy valakinek nem adattak, a fundusokhoz és a városbeli házakhoz képest egyenlően, rövid idő múlva elosztatni és elintéztetni fogjuk, oly magyarázással, hogy a lakosokból valakik eddigien valamely szőlőt felfogtanak és kifizették volna, az olyatén szőlő annak kezénél, aki bírja, a házához illendőképpen alkalmaztatván, maradni fog. 148