Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

2. Valami a mostani kőkerítésen belül foglaltatik, ugyan Eger városának nevezete alatt értetődjön, úgy mindazáltal, hogy egy és az legyen az egész lakosoknak miáltalunk candidalandó és az ő akaratjuk szerint választandó, mitőlünk pedig megerősítendő bírája és magistratusa. A magyar, német és rác natio (kik a hit dolgában a római catholica anyaszentegyházzal egyesek) különböztetése, kiváltképpen a régi utcáknak, úgymint Olaszi, Újváros és Szent Miklós utcája kiválasztása nélkül, mely utcákban való lakosok a fizetésben, munkák megváltásában, és a városbéli más több terheknek felviselésében a többi lakosokkal ezután egyenlően összefogjanak. 3. Földesuraság hatalmával meghagyjuk a püspökségnek birodalmában a városban levő curiankat, melyet mostan bírunk, magunknak tudniillik és ha tetszik jövendőbéli successorink lakóhelyének. Ismét a majorházat a csűrrel, ahová a dézsma életet és a szénát összehordhassák és a lovaknak is ottan hogy istállójuk lehessen. Ismét a vadaskertet, a minemű régenten volt, és az hóstáton lévőt, aki most vagyon. Ugyan a város határában ötven emberre való kaszáló rétet, melyet a városbéli lakosok esztendőben egyszer megkaszálni és az ott termett szénát felgyüjteni és összehordani tartoznak. Minden malmokat és annak mind a város kerítésén belül, mind pedig a város kerítésén kívül való helyeit magunknak magtartjuk. Egy malomnak való helyet mindazáltal a városnak a kerítésén kívül kimutatni fogunk. A fürdő helyeket, akinek és miként akarjuk, azoknak adni fogjuk. Téglaégető kemencéknek felállítását és azok haszna vételét, nemkülönben minden főutcákon a püspökség bora áruitatására való szükséges házat. 4. Melyek mindenestől a püspökség haszonvételére meg fognak tartatni, és minden adózástól, quártélytartástól és városbeli terhektől mentek lesznek. Amelytől felséges urunk fegyveres háza is szabad lészen, kiben azon ház praefectusának és a maga munkásainak és cselédjeinek ottan való ivásokra a boráruitatás megengedtetik, mindazáltal cégérnek kitétele nélkül. Hasonlóképpen a prófont vagy élésház, harmincad és a város közönséges háza, kiváltképpen pedig a plebania, a városbéli gyermekek iskolája, a káptalanbeli urak lakásokra rendeltetett házak, a szerzetesek háza, melyek miáltalunk bevétettek és megerősítettek és a szegények ispitálya. Senkinek pedig magányos embernek háza, ha nemes is vagy hadi vagy komrás tiszt, amint hogy más semmiféle fundus, akár szőlőnek, akár szántóföldnek és ilyeténeknek való, kivévén a mi majorságunkra valót, ki nem fog vétetődni a városbeli közönséges teher alól. 5. Minden szőlőből, akik a város határában vannak, a város kilenceddel és tizeddel fog tartozni, a tizedet a gabonából (meghagyván mindazáltal erejében Ulászló király első decretumanak 48. articulusát és Lajos király első decretumanak hatodik articulusát, helyben maradván successorinknak jussa), a kilencedet pedig a borból még éltünkben és ezen püspökséget tartjuk, öt esztendeig kegyesen elengedjük. A bárányok, méhek és több efféle aprólékságnak tizedét, amint megvagyon második (sic!) Béla királytól kiadatott privilegialis levélben. 144